98 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] Kiva-tv. 20. szakasza értelmében nem kell kivaalap-növelő tényezőként figyelembe venni.Ezen az sem változtat, ha az érintett munkaviszonya megszűnik. Ugyanakkor ebben az esetben - feltéve, hogy egyéb jogállása alapján sem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás - magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024-ben havi 11.300, napi 380 forint.Ami az ügyvezető tagot illeti, ő e státusza alapján társas vállalkozónak minősül, ugyanakkor heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya alapján mentesül a havi minimális járulékfizetési kötelezettség alól, így esetében nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át személyi jellegű kifizetésként.Ugyanakkor, ha megszűnik a munkaviszonya, akkor társas vállalkozóként havonta a minimálbér után le kell róni utána a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve havonta[…]

Részlet a válaszából: […] függően havonta kell elbírálni. A megbízás alapján munkát végző személy járulékalapot képező jövedelme a megbízási díj költségekkel csökkentett része.A költségelszámolás történhet tételesen, illetve 10 százalék költséghányad alapján. A költséghányad figyelembevételével a megbízott havi járulékalapot képező jövedelme 90.000 forint, ami 2023. december 1. előtt, illetve a december 1-jén történt minimálbér-emelés után is meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A leírtak alapján mindkét jogviszonyában biztosításra kötelezett, s ez alapján táppénzre is jogosult. A táppénzre való jogosultságát, a táppénzének összegét, mértékét, folyósításának időtartamát jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni [Eb-tv. 43. § (2) bekezdés]. A táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár.Figyelemmel kell lenni azonban az Eb-tv. 46. §-a (2) bekezdésének szabályára, amely kimondja, hogy aki részére betegszabadság jár, táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. A munkaviszonyban álló személy részére a betegség miatti keresőképtelenség tartamára évenként az Mt. alapján tizenöt munkanap betegszabadság jár. Erre tekintettel e jogviszonyában 2024. január 24-től február 13-ig betegszabadságra, 2024. február 14-től táppénzre jogosult. A megbízási jogviszonyban táppénzre a keresőképtelensége első napjától jogosult, és biztosítása a táppénzfolyósítás időtartama alatt is fennáll. Mivel egyik[…]

Részlet a válaszából: […] értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésére tekintettel már eleve társas vállalkozónak minősül. A tulajdonos nem működik közre személyesen a társaság tevékenységében, így ügyvezetői tevékenységére tekintettel társas vállalkozónak minősül. Abban az esetben tehát, ha az érintett nem saját jogú nyugdíjas (ami alapján kiegészítő tevékenységűnek minősülhetne), egyéni vállalkozóként nem választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést. Megjegyezzük, hogy amennyiben mégis kiegészítő tevékenységűnek minősül, akkor viszont emiatt esik el a kata választásának lehetőségétől, hiszen - ahogyan azt fentebb már írtuk - ez kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára fennálló lehetőség.A főfoglalkozású társas vállalkozó után a minimálbér alapján le kell róni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százaléka alapján a szociális hozzájárulási adót akkor is, ha tevékenységére tekintettel jövedelemben nem részesül.Amennyiben az egyéni vállalkozó mégis a kata szerint kívánja leróni a közterhet, érdemes elgondolkodni az ügyvezető jogviszonyának módosításán.A Ptk. 3:112. §-a szerint ugyanis az ügyvezető nemcsak megbízási jogviszonyban, hanem munkaviszonyban is elláthatja a tevékenységét. Ez történhet akár napi 1-2 órás részmunkaidőben is, amennyiben a tevékenység engedi. A kata választásának kizárólag a heti 36 órát meghaladó munkaviszony lehet az akadálya [Kata-tv. 2. § 2 a) pont], tehát amennyiben az ügyvezető heti munkaideje nem éri a 36 órát, akkor egyéni vállalkozóként[…]

Részlet a válaszából: […] követelés után elmaradt kamatra, ha a magánszemély a kapott kölcsön után nem köteles a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt összegét elérő, vagy - ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb - a szokásos piaci kamatot elérő kamat fizetésére. A kamatkedvezményből származó jövedelem 18 százalékkal növelt értéke után a kifizetőt 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 13 százalék szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli, melyet adóévenként az adóév utolsó napjára, vagy ha a követelés az adóévben szűnt meg, a megszűnés napjára kell megállapítani.Munkabérelőleg juttatása esetén akkor nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem, ha legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett folyósítják, és az összege nem haladja meg a minimálbér havi összegének ötszörösét. A munkáltató a folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt folyósított újabb munkabérelőlegre a mentességi szabályt nem alkalmazhatja.2024-ben a minimálbér ötszöröse 1334 ezer forint, ezt az összeget a munkáltató adókövetkezmény nélkül folyósíthatja a munkavállalónak. A munkavállalónak a folyósítástól számított hat hónapon belül, a megállapodás szerinti ütemezésben kell a munkabérelőleget visszafizetnie.[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmazni.Jelen esetben a foglalkoztatónál egyetlen e körbe tartozó (megbízási) jogviszonya van a munkavállalónak.Az ebből származó, 10 százalékos költséghányad figyelembevételével számított havi járulékalapot képező jövedelmet [60.000×90% = 54.000 forint] nem kell összevonni a munkabérrel, és így - mivel az nem éri el a minimálbér 30 százalékát - csak szja és szociá-lis hozzájárulási adó terheli, de nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.A második kérdésben utalás történik a munkaviszonyban álló dolgozók minimumjárulék-fizetésére. Főszabály szerint a munkaadót a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti minimális járulékfizetés terhelné, tekintettel arra, hogy a munkavállaló havi munkabére valóban nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de ebben az esetben mentesíti őt e kötelezettség alól az a körülmény, hogy a dolgozó ápolási díjban részesül.Emlékeztetőül: a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkaviszonyban álló dolgozó járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni aa) CSED-ben, GYED-ben, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói[…]

Részlet a válaszából: […] megelőző 5 éven belül legalább 3 év, vagy 10 éven belül legalább 7 év, vagy 15 éven belül legalább 10 év biztosítási idő igazolására van szükség. Biztosítási időként azokat az időtartamokat lehet figyelembe venni a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításánál, amelyek alatt a kérelmező - a hatályos szabályok szerint - biztosítottnak minősült.Nem számít a biztosítási idő mennyisége akkor, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítását olyan személy kéri, aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás megállapításához szükséges biztosítási időbe be kell számítania) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,b) a rokkantsági[…]

Részlet a válaszából: […] erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagyd) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül ésa munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.A kérdésben említett munkavállaló munkaideje mindkét társaságban eléri a napi 4 órát, így ha a fent említett a)-d) pontok valamelyikének a hatálya alá tartozik, akkor - kizáró előírás híján - mindkét vállalkozás figyelembe veheti megváltozott munkaképességű munkavállalóként.A Szocho-tv. 13. szakasza szerinti adókedvezmény sem tartalmaz olyan szabályt, miszerint a megváltozott munkaképességűnek minősülő munkavállaló vagy vállalkozó után - többes jogviszony esetén - egyidejűleg csak egy kifizető élhet az adókedvezménnyel. Tehát a kérdésben szereplő mindkét foglalkoztató havonta a maximum-összeghatárig (tehát a minimálbér kétszereséig) igénybe veheti a szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményt. Ezen az sem változtat, hogy a vállalkozások tulajdonosi köre megegyezik.Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a jogszabályi hely alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek[…]

Részlet a válaszából: […] amelyek teljesülése esetén az egyéni vállalkozó nem minősülhet főfoglalkozásúnak, esetünkben azonban a felsorolásban szereplő kérdéseket kell tisztázni.A kft. végelszámolója tulajdonképpen a cég vezető tisztségviselője, akire mindenben azokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a végelszámolás kezdete előtti időszakban. Ez azt jelenti, hogy az ügyvezetést - a társasággal kötött megállapodás alapján - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el. A jogviszony megválasztása során nagyon körültekintően kell eljárni, mert ez, illetve a foglalkoztatás feltételei fogják eldönteni, hogy egyéni vállalkozóként választható-e a kata szerinti adózás, vagy nem.Amennyiben a társaság a munkaviszony mellett dönt, figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaidő semmiképpen se érje el a heti 36 órát. A végelszámolói tevékenység végezhető akár heti néhány órás munkaviszonyban is, ezzel azonnal megnyílik a kata választásának lehetősége, nagyon kell azonban figyelni arra, hogy a munkaviszony mindenben megfeleljen az Mt.-ben előírt feltételeknek. Ebben az esetben fontos még az is, hogy amennyiben a járulékalapot képező tényleges jövedelem (munkabér) nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót ez után az összeg után akkor is meg kell fizetni.Abban az esetben, ha a végelszámolóval nem köt munkaszerződést a társaság, megbízási jogviszonyban is végezhető a tevékenység, ez azonban a kisadózás szempontjából nem biztos, hogy jó választás lenne. A Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja értelmében ugyanis a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű[…]

Részlet a válaszából: […] levonható százalék vonatkozásában érdemes tudni, hogy főszabály szerint a munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet, azonban azokban az esetekben, amelyeket a Vht. előír, ezek a tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés és a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Több letiltás esetén pedig a szabály az, hogy a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. A Vht. 66. §-a meghatároz olyan egyéb juttatásokat, amelyek esetén szintén irányadóak az előbb említett szabályok. Fontos még tudni, hogy mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer forintot, de ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. Rögzíti a jogszabály azt is, hogy korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot.Letiltás esetén a munkáltató kötelezettsége, hogy az adós - tehát a munkavállaló, aki ellen végrehajtási ügy van folyamatban - munkabéréből a letiltásban rögzített összeget levonja, és a felhívásban meghatározott tájékoztatás szerint azt kifizesse a végrehajtást kérőnek a megjelölt bankszámlaszámra, vagy kivételesen a végrehajtó letéti számlájára vagy más számlára. Hangsúlyos, hogy a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. A végrehajtó felhívásában felsorolás is található jellemzően, amely azt a sorrendet és a jog-címeket mutatja, mely szerint a letiltást teljesíteni kell. Elképzelhető olyan eset, hogy a munkáltató a munkavállalója vonatkozásában több végrehajtótól, vagy akár a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól is levelet kap, ilyenkor fontos, hogy a munkáltató is tudatában legyen a sorrendiségnek. Ezt is a Vht. határozza meg, a 165. §-ában, mely a következőket írja elő az (1) bekezdésben: "Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:a) gyermektartásdíj,b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,d) polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény,e) a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),f) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,g) egyéb követelés,h) a végrehajtási[…]

Részlet a válaszából: […] álló dolgozót foglalkoztasson, aki akár a házastársa is lehet, és akire így teljeskörűen kiterjed a biztosítás, tehát szolgálati időt és jogosultsági időt is szerez.Jogosultsági idejének tartama - függetlenül a munkaidejétől és díjazásától - megegyezik a biztosításban töltött idő tartamával, míg a nyugdíj összegének a megállapítása során figyelembe veendő szolgálati idejére minimálbért el nem érő kereset esetén a Tny-tv. 39. szakasza szerinti arányos szolgálati idő számításának a szabályait kell alkalmazni.A munkavállaló munkaideje a felek döntésétől függ, akár havi néhány óra is lehet, ezzel arányos díjazással. A személyi jövedelemadót a tényleges munkabér alapulvételével kell megfizetni, ugyanakkor a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót havonta legalább a minimálbér[…]