Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] Az az egyéni vállalkozó, aki a főállású munkaviszonya alatt fizetés nélküli szabadságot kap, az egyéni vállalkozásában a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján köteles a járulékokat megfizetni. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Eho-kötelezettség fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni a háromnapos fizetés nélküli szabadság időtartamára?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 7. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az időszakokat, melyek tartama alatt nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást. E jogszabályi hely b) pontja alatt megtaláljuk a fizetés nélküli szabadságot is. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy 2000. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Tartalékos katonai szolgálat

Kérdés: Hogyan kell minősíteni a munkavállaló távollétét a tartalékos katonai szolgálat idején?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdése határozza meg, hogy a munkavállaló mely esetekben vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot. Ezek az alábbiak: a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Az anyasági ellátás formái

Kérdés: A munkavállaló az 1999-ben született gyermekével 2002. június 20-ig GYES-ben részesült. 2002. június 21-én ismét szült. Szerződés szerinti bére 38 000 Ft/hó. Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja? Folyósítható-e részére a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően gyermekgondozási díj, vagy a gyermekgondozási segélyt kell igénybe vennie?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a biztosítottnak nincs az irányadó időszakban (sem a szülést megelőző naptári évben, sem a szülést megelőzően visszafelé számolva) 180 naptári napi egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme, ezért a terhességi-gyermekágyi segély naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Szülés a GYET folyósításának ideje alatt

Kérdés: A munkaviszonyban álló anya a gyermekgondozási segély lejártát követően 2000. március 5-től három kiskorú gyermekének gondozása címén gyermeknevelési támogatásban részesül. A GYET folyósításának időtartamára a munkáltató fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezte. 2002 novemberében az anya ismét szült. A szülést követően milyen pénzbeli ellátásokra jogosult?
Részlet a válaszából: […] 2001. július 13-tól módosult a Tbj-tv. 8. §-a, amelyik a biztosítás szünetelésének időtartamáról rendelkezik. Az új törvényi szabályozás szerint nem szünetel a biztosítás – többek között – a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, ha azt nyolcévesnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] Az igazolatlan távollét tartama alatt – feltéve, hogy az érintett erre az időszakra nem részesül jövedelemben – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján szünetel a biztosítás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fennáll ugyan a biztosítást megalapozó jogviszony – jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
45
46