Családi járulékkedvezmény fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt az szja-bevallás utólagos önrevíziója során egy közfoglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező magánszemély, aki 2021. augusztus hónapban fizetés nélküli szabadságon volt? Az érintett jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére.
Részlet a válaszából: […] ...szabadság tehát a családi kedvezményre, családi járulékkedvezményre jogosultságot nem érinti [Szja-tv. 29/A. §, Tbj-tv. 34. §, Art. 54. § (4) bekezdés].(Kéziratzárás: 2022. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...esetekben korlátozásképpen az adóegyezmény tartalmazza a Magyarország mint forrásország által kivethető adó legmagasabb mértékét. Az Art. 4. számú melléklete tartalmazza a külföldiek belföldi kifizetőtől származó, adó- és adóelőleg-levonási kötelezettség alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Jogosulatlanul érvényesített családi kedvezmény elszámolása adóelőleg megállapítása során

Kérdés: Szükséges a '08-as bevallást önrevízióval rendezni az előző hónapokra abban az esetben, ha a munkavállaló szeptemberben jelzi, hogy július 1-jétől már nem volt jogosult családi kedvezményre, és kéri, hogy júliustól a munkáltató már ne vegye figyelembe az adókedvezményt, ezért az adott hónapban a bevallásban már nem szerepel (negatív adóalap miatt), és magasabb adóelőleg kerül levonásra?
Részlet a válaszából: […] Ha az adóelőleg megállapítása során a munkáltató a magánszemély nyilatkozatára figyelemmel állapítja meg az adóelőleget, magánszemélyt terhelő járulékot, majd a magánszemély a nyilatkozatát később visszamenőleges esedékességgel módosítja, a munkáltatónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Családi kedvezmény utólagos érvényesítése adóelőleg megállapítása során

Kérdés: Alkalmazható visszamenőlegesen a családi kedvezmény? Amennyiben érvényesíthető, akkor szükséges a '08-as bevallást önrevízióval rendezni az előző hónapokra, vagy elég a változás időpontját megadni? Hogyan jár el helyesen a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló áprilisban adja le a családi kedvezményt, és januárra visszamenőlegesen kéri a kedvezmény megadását?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához célszerű tanulmányozni az Szja-tv. adóelőleg-megállapításának szabályait, különösen azok a részek érdekesek, amelyek a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkoznak, nevezetesen az Szja-tv. 49. §-ának (1) és (3) bekezdései. Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Adószámos magánszemély közterhei

Kérdés: Terheli önrevíziós kötelezettség a kifizetőt abban az esetben, ha egy adószámos magánszemély festőtől a bruttó összeget tartalmazó számla ellenében megvásárolta az általa festett képeket, majd a művész utólag jelezte egy nyilatkozattal, hogy kéri az szja levonását és a 10 százalékos költséghányad figyelembevételét? Helyesbíteni kell a számlát ebben az esetben? Vissza kell fizetnie a művésznek az szja összegét? Meg kell fizetnie a kifizetőnek a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...a leg­egyszerűbb megoldás, ha érintett az adóelőleg összegét megtéríti a cég számára.Amennyiben ez nehézségekbe ütközik, akkor az Art. 29. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. E szerint, ha a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Nyugdíjas munkavállaló közterheinek revíziója

Kérdés: A munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási és munkavállalói járulék önrevízióján kívül van-e egyéb kötelezettsége a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállalója elmulasztotta bejelenteni, hogy 2007 februárjától öregségi nyugdíjasnak minősül, és 2005. július 12-től 44 év munkaviszonya után előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére? A magánszemélynek kell-e önrevízióznia a személyijövedelemadó-bevallását?
Részlet a válaszából: […] 2010-től ez a probléma már nem fordulhat elő, hiszen anyugdíjazás feltétele a jogviszony megszüntetése.A kérdésben vázolt helyzetben a foglalkoztatónak egyetlenteendője van: az egyéni járulékok vonatkozásában elvégezni az önellenőrzést. (Anyugdíjas munkavállaló 2006...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Magánnyugdíjpénztár utólagos választása

Kérdés: Mit kell tenni a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha egy 2006 szeptemberében részmunkaidős munkaviszonyt létesített, 30 év alatti pályakezdő nappali tagozatos egyetemi hallgató belépése óta nem választott magánnyugdíjpénztárat, a munkáltató a területi pénztárhoz nem jelentette be, és a levont nyugdíjjárulék teljes összegét az APEH részére utalta át?
Részlet a válaszából: […] Az Mny-tv. 22. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kötelezőpénztártagság esetén a tagsági jogviszony kezdő időpontja a biztosításijogviszony keletkezésének a napja.Ez azt jelenti, hogy amennyiben az érintett 2006szeptemberében tényleg pályakezdő volt, akkor a jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Önellenőrzés

Kérdés: Hogyan tehet eleget kötelezettségeinek az a kft., amely több éven keresztül elmulasztotta bevallani és megfizetni a megbízás alapján és a vállalkozás jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalói közterheit?
Részlet a válaszából: […] ...adóbevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésérőlAz adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (atovábbiakban: Art.) lehetővé teszi az adózó számára az önadózás keretébenmegállapított kötelezettség, illetve költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Pályakezdő beléptetése a magánnyugdíjpénztárba

Kérdés: Egy dolgozó 2001. július 23-án lépett – első ízben – munkaviszonyba. A magánnyugdíjpénztár szervezője pályakezdőként beszervezte tagnak az Mny-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét. A magánnyugdíjpénztár által 2003. május 6-án kiadott tagsági okirat záradéka szerint 2003. március 26-án érkezett a belépési nyilatkozat a pénztárba, a magánnyugdíjpénztár ezt elfogadta, és a tagot 2001. július 23-tól a pénztárba befogadta 1998. július 1.-2001. december 31. között pénztárt választó pályakezdő jogcímén. Dolgozónktól a munkaviszonyának a kezdetétől jelenleg is a mindenkor esedékes nyugdíjjárulékot vontuk le, és utaltuk át az APEH-nak. Jogos-e a visszamenőleges beléptetés 2001. július 23-ával, mivel a dolgozó 2002. január 1.-december 31. között választhatott volna, hogy akar-e pénztártag lenni, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, illetve mikortól jogos a pénztár tagdíjkövetelése?
Részlet a válaszából: […] Az Mny-tv. szabályainak, illetve a Tbj-tv. magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő szabályainak 2003. évi változásai nyomán a pályakezdőnek minősülő személyek számára a magán-nyugdíjpénztári tagság ismét kötelezővé vált meghatározott feltételek teljesülése mellett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Egyéni vállalkozó önrevíziója

Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
Részlet a válaszából: […] Az 1999-ben és a jelenleg hatályos jogszabályok is egyaránt a táppénz folyósításához kötik azt a keresőképtelenségi időszakot, amely alatt mentesül az egyéni vállalkozó a minimális bér után kötelezően előírt járulékok fizetése alól. Sajnálatos módon a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.