Járulékfizetés egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt

Kérdés: Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munka-viszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett egyéni vállalkozó április 20-ig többes jogviszonyban állt, heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel mentesült a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Ez a mentesség azonban április 21-től megszűnt, hiszen ezen időponttól már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Felsőfokú szakképzésben részt vevő társas vállalkozó

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetés alól egy társas vállalkozó, aki egy egyetemen felsőfokú szakképzésben vesz részt nappali rendszerben?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 42. §-ának (2) bekezdése értelmében mentesül az egyéni vagy társas vállalkozó (abban az esetben is) a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, amennyiben a Felsőokt. tv. hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Bevallás egyéni vállalkozó státuszának változása esetén

Kérdés: Hogyan kell kitölteni a 2358-as bevallást az alábbi esetben? Egy átalányadózó egyéni vállalkozó az időszak során státuszában bekövetkezett változás miatt egyszerűsített bevallás benyújtására nem jogosult. A vállalkozó 2023 januárjában főállású, 2023. február 1. és 2023. május 31. között heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett folytatta a tevékenységét, majd 2023. június 1-jétől kezdődően ismét főállású. 2023. első negyedévében átalányadós bevétele nem volt, így január hónapra (főállású státuszára tekintettel) minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keletkezett, február és március hónapokra nem volt járulékfizetési kötelezettsége. 2023. második negyedévében, áprilisban nem volt bevétele, így erre a hónapra vonatkozóan járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Májusban realizált először bevételt, az ebből származó jövedelme meghaladta az adómentes értékhatárt. Bevallásában május hónapra vonatkozóan a jövedelmének adómentes értékhatárt meghaladó része kerül beállításra járulékalapként. Júniusban – már ismét főállásúként – további nagy összegű bevételt realizált, jövedelme a minimumjárulék-alapot jelentősen meghaladja. Hogyan kell megállapítani a június havi járulékalapot, illetve helyesen történt a korábbi időszak járulékalapjainak megállapítása?
Részlet a válaszából: […] A válaszunkat megpróbáljuk táblázatba foglalva is illusztrálni. Hó/negyedév Adóköteles jövedelem Halmozott éves adóköteles jövedelem Minimumjárulék-alap Halmozott éves minimumjárulék-alap Fizetendő tb-járulék-alap (tárgyhavi és éves halmozott) 01...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Felsőfokú tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó

Kérdés:

Terheli minimumjárulék-fizetési kötelezettség az egyéni vállalkozót abban az esetben, ha esti tagozaton folytat tanulmányokat? Júniustól vagy szeptembertől kell megfizetni a minimumközterheket abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nappali tagozatos hallgató, de szeptembertől nem kívánja folytatni a tanulmányait?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem terheli az egyéni és társas vállalkozót a minimumjárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben (sem), amennyiben "...a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Keresőképtelen munkavállaló járulékfizetési alsó határa

Kérdés:

Meg kell fizetni a keresőképtelen munkavállaló után a minimumjárulékot abban az esetben, ha a munkáltatónak tudomása van róla, hogy a munkavállaló tartósan beteg, keresőképtelensége folyamatos, azonban az orvosi igazolást nem tudja leadni teljes hónapot lefedve, mert a háziorvos nem állította ki a bérszámfejtésig?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nagyszülői GYED-e

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a lánya helyett, nagyszülőként igényli a GYED-et? Jogosult lehet egyáltalán az ellátásra ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A nagyszülői GYED feltételeit az Eb-tv. 42/G. szakasza taglalja. Az említett jogszabályi hely (1) bekezdése értelmében a nagyszülő a szülő helyett abban az esetben jogosult GYED-re, amennyibena) a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkaviszonyban álló dolgozók minimumjárulékai

Kérdés:

2020. július 1-jétől vagy szeptember 1-jétől kellett minimumjárulék-fizetési kötelezettséget teljesíteni a munkaviszonyban álló dolgozók után? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy foglalkoztató nem tett eleget ennek a kötelezettségének, ezért önellenőrzést kell végeznie? Pontosan melyik jogszabály tartalmazza az erre vonatkozó előírásokat?

Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozó minimumjárulék-fizetésére vonatkozó szabályok az új Tbj-tv.-nyel egy időben, tehát 2020. július 1-jén léptek hatályba. Így, ha a jogszabály vonatkozó alaprendelkezését [Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése] nézzük, akkor arra a megállapításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője

Kérdés: Helyesen jár el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a társaság tagja után, aki ügyvezetőként ingyenes megbízás keretében dolgozik a cégben, nem fizet semmilyen közterhet, és vele kapcsolatban kivaalap-növelő tényezőt sem számol? Az ügyvezető rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is.
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. A Kiva-tv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a kivaalapot növelik a személyi jellegű kifizetések. A jogszabály alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek minősül – többek között – azon személyi jellegű ráfordítás, amely az adóévben a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
1
2
3
…
7