Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Pedagógusok pénzbeli egészségbiztosítási ellátásai

Kérdés:

Az Eb-tv. arról rendelkezik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni. A köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát érintő változás miként befolyásolja a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegét?

Részlet a válaszából: […] A munkáltatói jogutódlás a felek jogviszonyában kizárólag a munkáltató oldalán bekövetkezett változás, melyben a foglalkoztatási jogviszony nem szűnik meg, hanem a jogok és így a kötelezettségek is átszállnak a jogelőd munkáltatóról a jogutód munkáltatóra. A jogutódlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

GYED összege

Kérdés: Kell évente korrigálni a GYED összegét a minimálbér emelkedése miatt, vagy az a határozatban foglalt időtartam alatt nem változik/változhat az alábbi esetben? Egy pedagógus-gyakornok besorolású dolgozó jelenleg a negyedik gyermekével van GYED-en. Az ellátás összege 2020 szeptemberében került megállapításra az akkori bére alapján, ami valamivel kevesebb volt a GYED számításához a törvényben meghatározott figyelembe vehető jövedelemnél. Az érintett ezért úgy gondolja, hogy az ellátás összegét minden évben korrigálni kell a béremelés összegével, a kifizetőhely álláspontja szerint azonban az ellátás teljes időtartama alatt az eredetileg megállapított összeget kell folyósítani.
Részlet a válaszából: […] A GYED összegének megállapítására vonatkozó szabályokat az Eb-tv. 42/D. §-ának (1)-(6) bekezdéseiben foglaltak tartalmazzák. Valószínűsítjük, hogy az érintett édesanya GYED-összegének megállapítása a hivatkozott jogszabály (3) bekezdésében foglaltak szerint történt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] Annak a ténynek, hogy a tanítónő a 40 év jogosultsági idejére tekintettel, tehát a nyugdíjkorhatárt még nem betöltve vált nyugdíjassá, abból a szempontból lehet jelentősége, hogy ebben az esetben még vonatkozik rá a Tny-tv. 83/B. §-a szerinti kereseti korlát. Ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Magyarországon semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a külföldön tanuló vagy dolgozó személyek vállalkozást működtessenek.A Spanyolországban tanuló magyar egyéni vállalkozó esetén a magyar társadalombiztosítási szabályokat kell alkalmazni az alábbiakban leírtak szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, az édesanyának egyidejűleg fennálló három jogviszonya van. Egy a közalkalmazotti, melyben pedagógus (és a szülésig fizetett szabadságát töltötte), és másik kettő, napi 8-8 órás munkaidővel, feltételezhetően biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény az Szja-tv. 29/A. §-a alapján illeti meg a kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra jogosult magánszemélyt. A házastársak a saját háztartásban nevelt gyermekeik esetében, mivel mindketten jogosultak a családi kedvezményre, azt közösen vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] 2004-től alaposan megváltoztak a természetbeni juttatás adózási szabályai. Eddig az adókötelezettséget az határozta meg, hogy a magánszemély milyen formában – pénzben vagy természetben – jut a vagyoni előnyhöz. A pénzbeli jövedelmekre kellett alkalmazni az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Pedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Nem állami oktatási intézményben dolgozó pedagógus foglalkoztatása lehetséges-e nem közalkalmazotti formában? Történhet-e munkabér-kifizetés abban az esetben, ha a pedagógus számlát ad az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 1. §-a értelmében e törvény hatálya többek között az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.Az Mt. 2. § (2) bekezdése értelmében a költségvetési szervekkel (intézményekkel)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §).A Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.