Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati járandóság nem nyugellátás, és az abban részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak, így biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyában az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] ...juttatás még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik, akkor járulékköteles, mivel a Tbj-tv. 30. szakasza akként rendelkezik, hogy biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Nagyszülői GYES

Kérdés: Jogosult nagyszülőként gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételére a munkavállaló? A munkáltató felvilágosította, hogy az anya dolgozhat az ellátás mellett, de a dolgozó ragaszkodik a GYES igénybevételéhez.
Részlet a válaszából: […] ...esetén egy naptári napra a havi összeg harmincadrésze jár. Jelenleg a GYES teljes havi bruttó összege 28 500 forint. A GYES tartama a biztosítási jogviszonyban nem álló és még aktív korú nagyszülő esetében szolgálati időnek minősül, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés:

A szolgálati járandóságban részesülő személyre vonatkozó kereseti korlát számításánál miként kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet? Statisztáról van szó, napi 25 ezer forintos jövedelemmel. A 25 ezer forintos jövedelemmel vagy a nyugdíjalapként figyelembe veendő napi 6496 forinttal kell számolni?

Részlet a válaszából: […] ...vagy szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátjának (éves szinten a minimálbér 18-szorosa) a számítása során biztosítással járó jogviszonyból származó társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.
Részlet a válaszából: […] ...a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság szüneteltetésére, bizonyos esetekben visszafizetésére kötelezett akkor, ha biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja az éves keretösszeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szolgálati járandóságban részesülő őstermelő

Kérdés: Beleszámít a minimálbér tizennyolcszoros összegébe az őstermelői bevétel egy szolgálati járandóságban részesülő mezőgazdasági őstermelő esetében?
Részlet a válaszából: […] ...11. §-ának (1) bekezdése értelmében a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során a szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkájáért fizetett munkabért? Az érintett munkavállaló idén egyébként már elérte a kereseti korlátot.
Részlet a válaszából: […] ...2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a kereseti korlát számításánál a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó járulék-alapot képező jövedelmet kell csak figyelembe venni. Az egyszerűsített foglalkoztatás – amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] ...ez sem oldaná meg.A korhatár előtti ellátásban részesülő személynek a 2011. évi CLXVII. tv. 11. szakasza alapján az éves társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 18-szorosát, azaz – a kérdésben is említett – 3 600...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén, éves szinten legfeljebb a minimálbér 18-szorosát meg nem haladó társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet szerezhet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyában anélkül, hogy ellátásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
1
2
3
…
11