1. cikk / 35 Családi pótlék megosztása
2. cikk / 35 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
3. cikk / 35 Beteg gyermek miatti leszázalékoltatás
Van valamilyen lehetősége a szülőnek a pszichiátriai beteg gyermeke részére ellátás igénylésére, tekintettel arra, hogy a betegsége miatt a gyermek nem tud munkát találni? Elindítható a leszázalékoltatás ebben az esetben?
4. cikk / 35 Családipótlék-jogosultság bukás miatti pótérettségi esetén
Meddig jogosult családi pótlékra az a tanuló, aki a középiskolai tanulmányok utolsó évének végén megbukott valamely tantárgyból, ezért érettségi vizsgát a normál rendben nem tehetett, de a pótvizsgát sikeresen teljesítette, és ezzel augusztus végén pótérettségi keretében fejezte be középiskolai tanulmányait?
5. cikk / 35 Családtámogatási ellátások örökbe fogadott gyermek jogán
6. cikk / 35 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése
7. cikk / 35 Élettársi kapcsolatban élő szülők családi pótléka
8. cikk / 35 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
9. cikk / 35 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.