Nyugdíjas közalkalmazott munkavállalása

Kérdés: Helyesen értelmezi az új Tbj-tv.-t egy közalkalmazott, amikor úgy véli, hogy attól függetlenül, hogy közalkalmazotti jogviszonyában dolgozik, a nyugellátása 2020. július 1-jétől ismét jár, tekintettel arra, hogy megszűnik a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettsége, és értelemszerűen a kereseti korlátja is?
Részlet a válaszából: […] ...levont következtetés sajnos téves. Az új Tbj-tv. hatálybalépésével valóban valamennyi jogviszonyban megszűnik a saját jogú nyugdíjasok biztosítási kötelezettsége (sőt a mezőgazdasági őstermelői, illetve egyéni és társas vállalkozói jogviszony esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végzőkre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vállalkozási díjból származó jövedelem alapulvételével, el kell bírálnia a biztosítási kötelezettséget. Amennyiben az említett jövedelem havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazotti jogviszonyból, sem pedig a munkaviszonyból származó jövedelmét nem kell figyelembe venni. Ez utóbbit azért nem, mert nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származik, míg a közalkalmazotti bérét a 83/B. § (2) bekezdésének erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
Részlet a válaszából: […] ...kell elbírálni, ami havi 30 ezer forintos megbízási díj esetén a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, nem része a kereseti korlátnak, ugyanakkor az ebből keletkező jövedelem után a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék kerül levonásra.Amennyiben viszont megbízási szerződésről van szó, abban az esetben a biztosítási kötelezettségét a havi megbízási díj összege dönti el. Amennyiben az ebből származó havi jövedelem meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Diák foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy kisvállalkozás heti 8-12 órában szeretne foglalkoztatni egy középiskolás diákot adminisztrációs tevékenységre, aki már elmúlt 18 éves és árvaellátásban részesül, amit nem szeretne elveszíteni? Van valamilyen kereseti korlát ebben az esetben az ellátásra, illetve a tanulói jogviszonyra tekintettel? A foglalkoztatás nem szakmai gyakorlat vagy szünidei munka keretében, hanem rendszeresen történne.
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe veendő jövedelem (a 10 százalékos költséghányadnak vagy a tételes költségelszámolásnak köszönhetően) alacsonyabb, és a biztosítási kötelezettség fennállása esetén sem kell a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot leróni.Megbízás esetén a Tbj-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállaló járulékai, kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a munkavállalóra, aki 2010. évtől 85 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági nyugdíjban részesül, mert nem rehabilitálható? Milyen járulékokat kell fizetnie, illetve mikor és hová kell bejelenteni a keresetét?
Részlet a válaszából: […] ...kereseti korlát, azaz korlátlanul folytathatkeresőtevékenységet, bármilyen összegű jövedelmet elérhet.Ami a járulékfizetését illeti: biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonya esetén az általános szabályok szerint kell utána – mint sajátjogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Rokkantsági járadékos munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a munkavállalóra, aki 2010 évtől 85 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban részesül? Milyen mértékű járulékot kell fizetnie, mikor és hová kell jelenteni a keresetét?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet értelmében rokkantsági járadék annakjár, aki 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett, ésnyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.