Nyugdíjas közalkalmazott munkavállalása

Kérdés: Helyesen értelmezi az új Tbj-tv.-t egy közalkalmazott, amikor úgy véli, hogy attól függetlenül, hogy közalkalmazotti jogviszonyában dolgozik, a nyugellátása 2020. július 1-jétől ismét jár, tekintettel arra, hogy megszűnik a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettsége, és értelemszerűen a kereseti korlátja is?
Részlet a válaszából: […] ...immár nem terjed ki rájuk a biztosítás, és nem terheli őket a továbbiakban a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék (a kifizetőt pedig a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás), ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján kiterjed rá a biztosítás, és egyéni járulékként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, illetve a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie, ez utóbbit a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Munkaviszony nyugdíj folyósításának ideje alatt

Kérdés: Mentesülhetne a betéti társaságban a járulékfizetési kötelezettség alól egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosulttá vált pedagógus, aki korábbi közalkalmazotti jogviszonyában újra dolgozik, és ezért szünetel a nyugdíjának folyósítása, de emellett a társaságban kiegészítő tevékenységű tagként személyesen közreműködik, és az ügyvezetést is ellátja? Figyelembe veheti a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó kedvező szabályozást, amennyiben 2019-től a társaságban munkaviszony keretében végzi a tevékenységét, vagy a folyósítás szünetelése miatt elesik ettől a lehetőségtől?
Részlet a válaszából: […] ...az érintettet közalkalmazottként biztosított és egyéni járulékként 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli, míg társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősült, és 2018-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrésze alapulvételével kellene megállapítani, ha a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme ezt az összeget eléri. Ha a jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
Részlet a válaszából: […] ...évi bérkompenzáció bér és rendszeres jövedelem,amelyet bizonyít az is, hogy az alapbérbe került beépítésre. Mint bér utánpénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Az egészségbiztosítási pénzellátás esetében, tehát a táppénzösszegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Nem rendszeres jövedelem figyelembevétele ellátási alapként

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénz, baleseti táppénz, TGYÁS és GYED megállapításánál a közalkalmazottak részére a 352/2010. Korm. rendelet értelmében 2011. évben fizetett bérkompenzációt, amely a személyijövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül? A kompenzáció után a foglalkoztatottak megfizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Helyesen ítéli-e meg a foglalkoztató, hogy a közalkalmazott nem jogosult táppénzre a kompenzáció után, hiszen ezt a keresőképtelenség idejére is teljes összegben megkapja a dolgozó?
Részlet a válaszából: […]  Igen, helyes a véleménye, de nemcsak a táppénz esetérevonatkozik, hanem mindazon esetekre (terhességi-gyermekágyi segély, balesetitáppénz), melyekre a dolgozó a kompenzációt megkapja. A gyermekgondozási díjigénybevételéhez fizetés nélküli szabadságot kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Apaszabadság

Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem, amely után az általánosszabályok szerint történik a munkáltatót és munkavállalót terhelőnyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási járulékok felszámítása, levonása,bevallása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...a tanuló részére kifizetett díjból a nyugdíjjárulékon felül kizárólag a 4 százalékos természetbeni és a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Egyéni vállalkozóként működő közalkalmazott szülése

Kérdés: Milyen ellátásra és milyen összegben lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2003 óta közalkalmazottként dolgozik, első gyermekével 2008. december 31-ig GYED-ben, 2009. október 1-jétől 2010. december 18-ig GYES-ben részesült, ezt követően szabadságát töltötte, majd 2011. február 10-től táppénzen van, és június elején ismét szül? A 2009. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakra járó GYED-et egyéni vállalkozói tevékenység miatt vissza kellett fizetnie. A vállalkozói tevékenységet jelenleg is folytatja.
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér kétszeresének harmincadrészefigyelembevételével kell megállapítani. Felhívjuk azonban a figyelmét arra,hogy ha a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem aminimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Törzsgárdajutalom járulékai

Kérdés: Kell egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni a törzsgárdajutalom után a foglalkoztatottnak? Minősülhet-e jubileumi jutalomnak ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetése esetén az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése és a Kjt. 27.§-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után, pénzbeliegészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program,illetőleg a különleges foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.
1
2
3
4