41 cikk rendezése:
1. cikk / 41 Munkáltató tájékoztatása egyéb jogviszonyokról
Kérdés: Mindenképpen nyilatkoznia kell a munkavállalónak az egyidejűleg fennálló valamennyi jogviszonyáról a GYED-igény előterjesztése során, és ha igen, milyen okból? Az érintett munkavállaló eddig nem tájékoztatta a munkáltatóját arról, hogy máshol is dolgozik, és most úgy gondolja, hogy ha ez kiderül, akkor az alkalmazója esetleg valamilyen retorziót alkalmazhat vele szemben.
2. cikk / 41 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
3. cikk / 41 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
4. cikk / 41 Ellátások második gyermek születésekor
Kérdés: Érdemes fellebbeznie, és ha igen, milyen indokkal annak az édesanyának, akinek a 2017. október 2-án született második gyermekére tekintettel igényelt csecsemőgondozási-díj-igényét elutasították? Az édesanya korábban szabadfoglalkozású megbízási szerződéses jogviszonyban állt 2015. július 31-ig, 2015. augusztus 3-tól táppénzben, majd azt követően első gyermeke születésére tekintettel terhességi--gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesült. A korábbi foglalkoztató tájékoztatása szerint rendelkezésre áll egy 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolvány, amely igazolja, hogy szükséges a munkavállaló táppénzes állományba vétele, de egy adminisztratív tévedés miatt a táppénz kezdő időpontja csak 2015. augusz-tus?3-a hétfő, pedig már 2015. július 24-től jogosult lehetett volna az ellátásra.
5. cikk / 41 Helytelenül levont járulékok
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
6. cikk / 41 Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
7. cikk / 41 Rokkantsági ellátásban részesülő személy felülvizsgálata
Kérdés: Érdemes felülvizsgálatot kérnie a december végén elvégzett szívkoszorúér-műtétjére tekintettel annak a háziorvosnak, aki 25 éve dolgozik ezen a területen, 2002-ben szívinfarktust kapott, III. csoportos rokkantként rokkantsági nyugdíjat kapott, és jelenleg 99 300 forint összegű rokkantsági ellátásban részesül? Lehetséges-e az, hogy a felülvizsgálat megállapításai után csökken a jelenlegi ellátása?
8. cikk / 41 Korengedményes nyugdíj összegének újraszámítása
Kérdés: Van lehetősége az ellátás újraszámítását kezdeményezni annak a korengedményes nyugdíjban részesülő személynek, aki 2011-ben vált jogosulttá az ellátásra, és 2012-től jelenleg is dolgozik?
9. cikk / 41 Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
10. cikk / 41 Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Újraszámolják a nyugdíját 2013. december 30-ától, a 62. életéve betöltésétől annak a jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő nőnek, aki a nyugdíj mellett részmunkaidőben dolgozott egy cégnél, amely 2002-ben felszámolási eljárással megszűnt, vagy ugyanaz lesz az öregségi nyugdíja, amit rokkantsági ellátásként kapott?
