Tanulmányi szerződésből eredő követelés

Kérdés: Adójogi szempontból hogyan kell minősíteni a tanulmányi szerződésből eredő követelést? Bruttóban vagy nettóban követelheti vissza a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján fizetett tanfolyami költségeket, illetve a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére fizetett távolléti díjat? Hogyan kezelje a munkáltató azt az időszakot, amelyre tekintettel visszaköveteli a kifizetett munkabért? Át kell minősíteni ezt az időszakot igazolt nem fizetett távollétnek?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. szociális hozzájárulási adó, kifizetői szja, egészségügyi hozzájárulás), valamint a munkavállaló távolléti díjából levont egyéni járulékok tanulmányi szerződés alapján juttatott támogatásnak nem tekinthetők. Mindebből következően véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Tanulmányi támogatás

Kérdés: Adó-, illetve járulékköteles jövedelemnek számít egy kft., valamint nappali tagozatos egyetemi hallgatók között létrejött tanulmányi szerződés alapján fizetett tanulmányi támogatás abban az esetben, ha a támogatottak vállalják, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot a támogatónál teljesítik, a szakdolgozatot a támogatónál készítik el, illetve a tanulmányok befejezését követően a támogatónál munkaviszonyt létesítenek legalább a támogatás időtartamával megegyező időre? A tanulmányok ideje alatt a támogatott folyamatosan kapcsolatot tart a támogató által kijelölt mentorokkal. A tanulmányi támogatás összege a tanulmányi eredményektől függően maximum havi 75 000 forint. Be kell jelenteni a diákokat a 'T1041-es nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...és a támogatott egyetemi hallgatók viszonylatában az ismertetett támogatási szerződés alapján nem lehet szó, ezért a bejelentési és az egyéni járulékfizetési kötelezettség szóba sem jöhet, mint ahogy adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Kft.-tulajdonos tanulmányi szerződése

Kérdés: Egy kft. 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja 2006 szeptemberében felsőoktatási intézményben nappali tagozaton megkezdte tanulmányait. A tanulmányok megkezdése előtt tanulmányi szerződést kötött a kft.-vel, melyben a cég vállalja a tandíj teljes összegének, a tankönyvek, a jegyzetek árának a megfizetését, emellett havi 50 000 forint ösztöndíjat is szeretne juttatni a tanulónak. A tanuló a társasági szerződés szerint személyesen közreműködő tag, de jövedelmet eddig nem vett fel a kft.-től. A tandíj, a tankönyvek és a jegyzetek ára nem minősül a tanuló jövedelemének. Milyen jogcímen lehet kifizetni az ösztöndíjat?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó jövedelemnek kell tekinteni,ami egyben járulékalapot képez. Utána – a személyi jövedelemadón túl -társadalombiztosítási és egyéni járulékot is kell fizetni.Szerencsésebb megoldás lenne, ha az említett tagmunkaviszony keretében közreműködne a társaságban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Tanulmányi szerződés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...– az átvállalt költségek az érintett összevont adóalapjátgyarapítják, melyet társadalombiztosítási járulék és egyéni járulék (vagybiztosítási kötelezettség hiányában) százalékos eho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanuló részére – tanulmányi szerződéssel, illetve anélkül – milyen jövedelmet kell fizetni a tanulmányi időszakban, illetve a nyári szünetben, és ennek a jövedelemnek milyen járulékvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...– járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat. Személyi jövedelemadó szempontjából a díjazás a minimálbér 6 százalékáig adóterhet nem viselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.