14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
2. cikk / 14 Adókedvezmények érvényesítése
Kérdés: Van valamilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen sorrendben érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény annál a munkavállalónál, aki mindkettőre jogosult? Abban az esetben, ha a személyi kedvezményt érvényesítik először, a családi kedvezmény fennmaradó része járulékkedvezményként érvényesíthető, ellenkező esetben viszont a személyi kedvezmény tulajdonképpen elveszik.
3. cikk / 14 Munkabérletiltás elszámolása magánszemélyek különadójának megszüntetése miatt
Kérdés: Befolyásolja a munkabérletiltás elszámolását a különadó visszamenőleges megszüntetése annak a magánszemélynek az esetében, akinek a közszolgálati jogviszonya 2018-ban szűnt meg, és a megszűnéssel összefüggésben kifizetett juttatásainak egy része után meg kellett fizetnie a 75 százalékos mértékű különadót?
4. cikk / 14 Családi kedvezmény családi pótlék megosztása esetén
Kérdés: Érvényesítheti a három saját gyermeke után a családi kedvezményt az a munkavállaló, aki elvált a feleségétől, és a bíróság döntése alapján 50-50 százalékos arányban jogosultak a családi pótlékra, de időközben újra egy háztartásban és a volt feleségével élettársi viszonyban közösen nevelik a három gyermeküket? Az anyának nincs munkaviszonya, ezért szeretné az apa a teljes összeggel, azaz 618 750 forinttal csökkenteni az adóalapját.
5. cikk / 14 Családi kedvezmény igénybevétele élettársak esetén
Kérdés: Jogosult-e a 206 250 forint összegű családi kedvezmény igénybevételére egy azonos lakcímen élettársi közösségben élő pár férfi tagja, ha három gyermeket nevelnek, amelyből kettő az édesanyáé, egy pedig közös? A munkáltató elutasította az apa kérelmét azzal a hivatkozással, hogy ő csak a saját gyermeke után jogosult a 62 500 forintos kedvezményre.
6. cikk / 14 Családi pótlék adókötelezettsége
Kérdés: Adóköteles jövedelemnek számít-e 2010-ben is a családi pótlék?
7. cikk / 14 Családi pótlék nyilatkozat
Kérdés: Hova kell nyilatkoznia a családi pótlékról annak a munkavállalónak, akinek a munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizetőhely, és a GYED-et az egészségbiztosítási pénztár, a GYES-t pedig a Magyar Államkincstár számfejti a részükre?
8. cikk / 14 Családi pótlék adóalapba emelése
Kérdés: A júliusban hatályba lépő törvényváltozás szerint a családi pótlék adóterhet nem viselő járandóság lesz, melyet a munkáltatónak az adóelőleg megállapításakor figyelembe kell vennie. Hogyan értesül a munkáltató arról, hogy a magánszemély kap-e és milyen mértékű családi pótlékot?
9. cikk / 14 Változások 2009. július 1-jétől
Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
10. cikk / 14 Élettársak családi adókedvezménye
Kérdés: Megoszthatja-e a jogosult az adóév végén a családi kedvezményt a vele közös háztartásban élő élettársával abban az esetben, ha 1 közös gyermekük van, valamint velük él a feleség előző házasságából született 2 gyermek is? A gyermeket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe, az adóelszámolásnál erről nyilatkoznak, valamint egymás adóazonosító jelét is feltüntetik a bevallásban.
