31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Köztisztviselő szabadsága
Kérdés: Mely időszakok után lesz jogosult szabadságra egy köztisztviselő, akinek két gyermeke született egymás után, az első gyermek után TGYÁS-t, majd GYED-et kapott, a GYED lejártakor azonnal TGYÁS-t vett igénybe a második gyermekre tekintettel, és most a második GYED lejárta után ismét munkába szeretne állni?
2. cikk / 31 TGYÁS alapjának megállapítása
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a nála elért 180 naptári napi jövedelem alapján állapítja meg a terhességi-gyermekágyi segély alapját képező naptári napi átlagot annak a munkavállalónak, aki 2013. október 21-től áll a cég alkalmazásában, a szülés várható időpontja 2014. június 4., és ettől a naptól szeretné igényelni az ellátást? A dolgozó 2009-től 2013. szeptember 30-ig egy másik cég alkalmazásában állt, kieső napja nem volt, a TGYÁS-ra való jogosultság feltételeivel rendelkezik.
3. cikk / 31 Szüléshez kapcsolódó ellátások változásai
Kérdés: Hogyan változott a szüléshez kapcsolódó ellátásokról szóló jogszabály 2014-ben?
4. cikk / 31 Kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezmény
Kérdés: Igénybe vehető a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezmény az apa, illetve az anya után az alábbi esetben? Társadalombiztosítási kifizetőhely munkavállalója 2009. december 28-án szülte első gyermekét, és ettől a naptól 2010. június 13-ig TGYÁS-ban, 2010. június 14-től 2011. április 20-ig pedig GYED-ben részesült. 2011. április 21-től 2011. december 31-ig napi 6 órában dolgozott, és 2012. február 1-jétől jelenleg is teljes munkaidőben, napi 8 órában dolgozik, ezért 2011. április 21-től június 15-ig a nagymama, június 16-tól december 27-ig pedig az édesapa részesült a GYED-ben. A GYES-t 2011. december 28-tól az édesapa kapja, aki 2012. május 1-jétől napi 6 órában dolgozik.
5. cikk / 31 Szülés esetén járó ellátások
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult ellátásra az a munkavállaló, akinek a jelenlegi szerződése decemberben lejár, és jelenleg öthetes kismama? Milyen lehetőségei vannak, hova fordulhat ebben az esetben?
6. cikk / 31 Munkaviszony megszüntetése a foglalkoztató tevékenységének szüneteltetése esetén
Kérdés: Meg kell szüntetni a TGYÁS-ban részesülő munkavállaló munkaviszonyát abban az esetben, ha a foglalkoztató egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét? Amennyiben igen, milyen dátummal kell kiléptetni? Milyen jogviszonyban szerepel a továbbiakban az alkalmazott az egészségbiztosítási nyilvántartásban?
7. cikk / 31 TGYÁS-ban, GYED-ben részesülő munkavállalók jövedelempótléka
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a dolgozó bérkompenzációra és jövedelempótlékra is jogosult, mert TGYÁS-on, illetve GYED-en van? A jövedelempótlék alapján kevesebbre jogosult, mintha bérkompenzációt kapna.
8. cikk / 31 TGYÁS- és GYED-jogosultság
Kérdés: Keresőtevékenységnek minősül-e, tehát korlátozza-e a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a GYED-jogosultságot, ha egy biztosításközvetítési tevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozó a korábban megkötött és folyamatosan fennálló biztosítások után bevételre számíthat abban az időszakban is, amikorra igényelni szeretné az ellátásokat, annak ellenére, hogy a tevékenységét személyesen nem folytatja? Jogosult lesz-e táppénzre ugyanez a vállalkozó, aki egyúttal mezőgazdasági őstermelő is, akinél a betakarítást alvállalkozó végzi, viszont a terményértékesítésből szintén bevétele várható, amelynek realizálódása az ellátások folyósításának időszakára esik?
9. cikk / 31 Nem rendszeres jövedelem figyelembevétele ellátási alapként
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénz, baleseti táppénz, TGYÁS és GYED megállapításánál a közalkalmazottak részére a 352/2010. Korm. rendelet értelmében 2011. évben fizetett bérkompenzációt, amely a személyijövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül? A kompenzáció után a foglalkoztatottak megfizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Helyesen ítéli-e meg a foglalkoztató, hogy a közalkalmazott nem jogosult táppénzre a kompenzáció után, hiszen ezt a keresőképtelenség idejére is teljes összegben megkapja a dolgozó?
10. cikk / 31 TGYÁS-igény elutasítása
Kérdés: Érdemes-e fellebbeznie a biztosítottnak az igénylés elutasítása ellen az alábbi esetben? A munkavállaló 2007. szeptember 10-től 2010. november 1-jéig dolgozott előző munkahelyén, ahol 2010. július 10-től táppénzes állományban volt, majd munkahelyet változtatott. Az új munkaviszony a munkaszerződés alapján 2010. november 2-án jött létre, de mivel a dolgozó veszélyeztetett terhes volt, nem tudta felvenni a munkát, szüléséig folyamatosan táppénzes állományban volt. Az egészségbiztosítási pénztár az orvosi igazolások és a munkaszerződés alapján tovább folyósította a táppénzt, mondván, hogy ez 2010. évben még lehetséges, de 2011. évtől változik a jogszabály, a 2011. március 5-től igényelt terhességi-gyermekágyi segély kérelmét viszont elutasították azzal, hogy az új foglalkoztatónál a biztosított jogviszonya nem jött létre.