39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíj-folyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.
2. cikk / 39 Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
3. cikk / 39 Családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedése
Kérdés: Van valamilyen lehetőség a családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedésére? Az államkincstár visszafizetésre kötelezte a szülőt arra való hivatkozással, hogy a gyermek már nem tanul.
4. cikk / 39 Külföldről hazatérő személy tajszáma
Kérdés: Mikor érvényesítik újra a korábban külföldön biztosított személy tajszámát, ha hazaérkezése után bejelentette a külföldi biztosítási jogviszony megszűnését, de az Eb-tv.-ben előírt igazolásokat nem tudta bemutatni, így annak hivatalból történő beszerzése jelenleg folyamatban van? Igénybe tudja venni az egészségügyi ellátásokat az eljárás lezárása előtt?
5. cikk / 39 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
6. cikk / 39 Munkabér pénzneme
Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató, ha a több éve fennálló munkaviszony alapján nála dolgozó munkavállalók részére a továbbiakban külföldi fizetőeszközben kívánja fizetni a munkabért arra való hivatkozással, hogy ő is ebben kapja a bevételei nagy részét, és észszerűsíteni kívánja a pénzügyi helyzetét?
A munkáltató egy belső szabályzatban rendelkezett a változásról, és kérte a dolgozóit, hogy adjanak meg másik számlaszámot az utalás érdekében.
A munkáltató egy belső szabályzatban rendelkezett a változásról, és kérte a dolgozóit, hogy adjanak meg másik számlaszámot az utalás érdekében.
7. cikk / 39 Családi pótlék visszafizetése
Kérdés: Kérhető valamilyen méltányos elbírálás abban az esetben, ha a szülő családi pótlék visszafizetésére vonatkozó határozatot kapott, mert a gyermeke már nem jár iskolába? A család nagyon nehéz anyagi helyzetben van, jelenleg nem tudják visszafizetni az ellátást.
8. cikk / 39 Indiai állampolgár egészségügyi szolgáltatása
Kérdés: Mikor jelentkezhet be egy indiai állampolgár egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére Magyarországon? Egy tájékoztatás szerint csak egy év magyarországi tartózkodás után válhat jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásra. Ha ez így van, akkor hová fordulhat, ha orvosi ellátásra van szüksége?
9. cikk / 39 Izraeli állampolgárságú ügyvezető-tulajdonos
Kérdés: Keletkezik biztosítási kötelezettsége egy most alapított egyszemélyes magyarországi kft. ügyvezető-tulajdonosának abban az esetben, ha izraeli állampolgár, és csak esetenként néhány napig intézi a cég ügyeit a helyszínen, egyébként nem tartózkodik Magyarországon, és még átmenetileg sem kíván itt letelepedni? A cég számítástechnikai programfejlesztéssel foglalkozik, az ügyvezető pedig heti 20 órás munkaviszonyban, jellemzően távmunkában látja el a feladatait. Az érintett a NAV-tól az adóazonosító jelét megkapta, az illetékes kormányhivatalnál viszont azt a tájékoztatást adták, hogy tajszámot csak letelepedési engedély és állandó lakcím birtokában igényelhet. Valóban nem kaphat tajszámot a munkaviszonyban álló tulajdonos? Fizethet munkabért a cég az ügyvezető számára, vagy ez csak magyarországi munkavégzés esetén lenne megoldható?
10. cikk / 39 Gyermeknevelési támogatás jogosulatlan felvétele
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki 3 gyermek után gyermeknevelési támogatásban részesült, de most kapott egy értesítést, hogy vissza kell fizetnie az utolsó hónapokban kapott ellátást? Véleménye szerint ő nem hibás. Van lehetőség méltányosságra ebben az esetben?