Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja a jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó, hogy nem főállásúnak fog minősülni abban az esetben, ha az egészségi állapota 50 százaléknál kisebb mértékű? A vállalkozó szeretne rokkantsági ellátást igényelni, ezért egy napra szüneteltetni fogja a vállalkozói tevékenységét, utána viszont tovább szeretne dolgozni. Igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni a kereseti korlát számításánál, tehát ez a bevétel nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] Igen, a feltételezés helyes. A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának f) alpontja értelmében az a kisadózó, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota nem több, mint 50 százalékos, nem főállásúnak tekintendő.A nem főállású kisadózónak meg kell ugyan fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultsági idő megszerzésének napjától (de maximum 6 hónapra) igényelje a nyugellátást. Ennek azért sincs akadálya, mert főállású kisadózói jogviszonya "automatikusan" nem főállásúvá alakul a nyugellátás folyósításának a kezdőnapjától, tehát eleget tesz annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Ellátások kisadózó egyéni vállalkozó 6 millió forintot meghaladó bevétele után

Kérdés: Hogyan kerül ellátási alapként figyelembevételre a kisadózó egyéni vállalkozóként elért 6 millió forintot meghaladó bevétel után megfizetett 40 százalékos adó? Hogyan kell beszámítani ezt az összeget a minimálbér 18-szorosa szerinti kereseti korlátba?
Részlet a válaszából: […] ...ez a főállású kisadózásból származó jövedelem esetében éves szinten legfeljebb 12 x 81 300 forintot jelent, míg nem főállású kisadózói jogviszony esetén 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Nem főállású kisadózó kereseti korlátja

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...és amelyek után a nyugdíjas személynek nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Mivel a kérdéssel érintett személy főállásúnak nem minősülő kisadózói jogviszonya nem minősül biztosítási jogviszonynak, továbbá e jogviszonyával összefüggésben nyugdíjjárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.