28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Letiltást megalapozó dokumentumok
Kérdés: Be kell kérnie a munkáltatónak a munkavállalótól a tartásdíjat megállapító eredeti végzést, illetve annak fénymásolatát, vagy elegendő az előző munkahely által kiállított adatlap, amely tartalmazza a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettség adatait? A munkavállaló nem adta le a bírósági végzés teljes terjedelmét, csak egy oldalt, ami a megegyezett tartásdíjról szól, és ami hiányos. Ebben az esetben mi a munkáltató teendője?
2. cikk / 28 Családi pótlék megosztása
Kérdés: Hogyan változtak a családi pótlék megosztására vonatkozó feltételek a gyermeküket felváltva gondozó elvált szülők esetében? Továbbra is kaphatja ugyanazokkal a feltételekkel az ellátást az anya?
3. cikk / 28 Beteg gyermek miatti leszázalékoltatás
Kérdés:
Van valamilyen lehetősége a szülőnek a pszichiátriai beteg gyermeke részére ellátás igénylésére, tekintettel arra, hogy a betegsége miatt a gyermek nem tud munkát találni? Elindítható a leszázalékoltatás ebben az esetben?
4. cikk / 28 Élettársi kapcsolatban élő szülők családi pótléka
Kérdés: Milyen formában és milyen összegben jogosultak családi pótlékra az élettársi kapcsolatban élő szülők abban az esetben, ha 2021. szeptember hónapban született egy közös gyermekük, az anyának van már egy gyermeke, aki szintén velük él, és az apa első házasságából született gyermeke is többnyire velük van?
5. cikk / 28 Letiltás hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személytől
Kérdés: Letiltás alapját képezi egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy részére esetenként kifizetett jutalom, ha egyébként a házastársak egyezsége alapján az esedékes gyermektartásdíjat illetménye meghatározott százalékában köteles fizetni? A bírósági végzés a letiltás alapjaként az illetmény és a jövedelem fogalmakat használja.
6. cikk / 28 Családi pótlék
Kérdés: Milyen lehetősége van a családi pótlék igénybevételére annak a szülőnek, aki az elvált férjével felváltva neveli két közös gyermeküket, jelenlegi élettársának gyermeke pedig velük él?
7. cikk / 28 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya
Kérdés: Alkalmazható az Eb-tv. 42/D. §-ának (5) bekezdésében megfogalmazott kedvezményszabály a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya második gyermeke után járó GYED megállapítása során, ha korábban csecsemőgondozási díj helyett szülési szabadság idejére folyósított díjazásban részesült?
8. cikk / 28 Családi pótlék külföldön élő szülő részére
Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön dolgozó és élő szülő most vette észre, hogy a gyermeke után folyamatosan kapja a családi pótlékot a folyószámlájára? Az elmúlt időszakban sem iskolalátogatási, sem egyéb igazolást nem kértek tőle. Felelőssé tehető az igénylő a hibáért, vagy nem is történt hiba?
9. cikk / 28 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
10. cikk / 28 Szolgálati idő elismerése
Kérdés: Mit kell tennie a szolgálati idő elismerése érdekében annak a magánszemélynek, aki nyugdíjba szeretne menni, de az 1995. július 17-től 1997. december 22-ig tartó egyéni vállalkozói időszakát nem ismerik el szolgálati időnek, mert a határozat szerint tartozása van. A magánszemély rendelkezik egy határozattal, amely szerint a folyószámláján fennálló 1999. január 31-ig keletkezett 1983 forint egészségbiztosításijárulék-, 2628 forint nyugdíjjárulék- és 1671 forint késedelmipótlék-tartozását 1999. február 1-jével elengedik, és ez az időszak szolgálati időként figyelembe vehető. A későbbiekben túlfizetés címén 1999. szeptember 16-án 4531 forintot visszakapott.