12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Egyszemélyes kft. tagjának személyes közreműködése
Kérdés: Milyen formában közreműködhet a társaságban egy egyszemélyes kft. tagja, hogy ez ne írja felül az őstermelőként történő járulékfizetését? A tulajdonos nem ügyvezetője a cégnek, és jelenleg semmilyen formában nem vesz részt a bevételszerző tevékenységben.
2. cikk / 12 Jogosultság álláskeresési járadékra
Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
3. cikk / 12 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
4. cikk / 12 Álláskeresési járadék
Kérdés: Mikor jár az álláskeresési járadék, és mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló a folyósítás időtartamának lejárta előtt talál munkát?
5. cikk / 12 Őstermelői családi gazdaság tagjai
Kérdés: Valóban van törvényi akadálya annak, hogy egy őstermelői családi gazdaság tagjai a gazdaság mellett egy betéti társaságot is létrehozzanak? Hogyan alakul a 3 tag járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha eddig csak a férj fizetett őstermelőként járulékot, és a betéti társaságban is csak ő működne közre ingyenes megbízási jogviszonyban? A feleség a bt.-ben beltagként ügyvezető lenne, de díjazásban nem részesül és rendelkezik egy heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, a gyermek egyetemi hallgató, a bt.-ben pedig kültagként nem működne közre?
6. cikk / 12 Álláskeresési járadék megbízási jogviszony alapján
Kérdés: Valóban jogosult lehet álláskeresési járadékra az a személy is, aki korábban megbízásos jogviszonyban állt? Elegendő az álláskeresési járadék igényéhez a megbízó által kiállított igazolólap egy megbízásos jogviszonyban álló személy esetében, vagy egyéb módon kell azt igazolni?
7. cikk / 12 Mezőgazdasági őstermelő ekhója
Kérdés: Megbízási jogviszonyában kérheti az ekho szerinti adózást egy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató személy, aki ebben a jogviszonyában biztosított, és a minimálbér alapulvételével megfizeti a járulékokat?
8. cikk / 12 Mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimumjárulékokat annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki profi sportolóként megbízási jogviszony keretében biztosítottá vált egy sportklubnál, mert a járulék-alapot képező jövedelme jelentősen meghaladta a minimálbér 30 százalékát?
9. cikk / 12 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Helyesen jár el a magánszemély abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetőjeként kapott havi 20 ezer forintos megbízási díja után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, őstermelői tevékenysége alapján pedig a bevétel 20 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? A kft. tagjaként személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, de tagi jövedelmet nem vesz fel. Eleget tesz ezzel a közteherfizetési kötelezettségeinek, vagy keletkezik egyéb fizetési kötelezettség is?
10. cikk / 12 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő szülése
Kérdés: Egy kismama közel kétéves folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, amelyből az első év megbízási jogviszony volt, míg az ezt követő több mint fél év már munkaviszony. Emellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, immár három éve. Figyelembe vehető ebben az esetben az őstermelőként szerzett jövedelem a CSED és a GYED összegének megállapításakor?
