14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Baleset megítélése
Kérdés: Balesetnek, ezen túl üzemi balesetnek minősül, ha a munkavállaló a munkahelyén epilepsziás roham következtében rosszul lesz, elesik, megsérül az arca, és ennek következtében keresőképtelen állományba kerül? A rosszullét előtt a dolgozót sem fizikai, sem egyéb külső hatás nem érte.
2. cikk / 14 Partnertalálkozó
Kérdés: Milyen címen kell figyelembe venni egy kft. által a viszonteladói részére szervezett partnertalálkozón biztosított étel- és italfogyasztást, illetve a felmerült egyéb kiadásokat (bérleti díj, fellépő előadók díjazása)? A programok során a legjobb partnerek és képviselők ajándékként serlegeket, illetve okleveleket is kapnak. Reprezentációnak, üzleti ajándéknak, esetleg egyes meghatározott juttatásnak vagy csekély értékű ajándéknak számítanak ezek a juttatások? Dokumentálni kell a résztvevőket valamilyen módon? Milyen közterheket kell megfizetni a fentiekhez kapcsolódóan?
3. cikk / 14 Baleset otthoni munkavégzés során
Kérdés: Minősíthető üzemi balesetnek a home office keretében, otthoni munkavégzés közben elszenvedett lábtörés? Hogyan kell elbírálni a balesetet, illetve milyen feltételeket kell vizsgálni az eljárás során?
4. cikk / 14 Baleset gyógykezelés alatt
Kérdés: Üzeminek minősül a fizioterápiás kezelés során elszenvedett baleset az alábbi esetben? A munkavállaló 2019. augusztus 12-től a reumatológiai szakrendelés igazolása alapján keresőképtelen állományban van, különböző kezelésekre kell járnia. Szeptember 17-én a kezelés befejezését követően elcsúszott a műanyag bevonatú padlón, eltört a bokája, amelyet a sebészeten begipszeltek. Jogosult lesz baleseti táppénzre a dolgozó?
5. cikk / 14 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
6. cikk / 14 Munkáltató által bérelt lakás
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a dolgozónak a munkáltató által bérelt, a munkavállaló részére biztosított lakás mint béren kívüli juttatás után?
7. cikk / 14 Telephelyen kívül végzett munka minősítése
Kérdés: Szabályosan jár-e el a munkáltató, ha az országban rendszeresen utazó, szolgáltatást végző munkavállalók részére fizetendő díjazást a kiküldetés szabályai szerint számolja el évi 44 napra? Eddig a napi 8 órás munkaidőt meghaladó utazási időre 150 százalékos túlórapótlékot fizetett a munkáltató.
8. cikk / 14 APEH-ellenőrzés
Kérdés: Hol lehet hozzájutni ahhoz az új jogszabályhoz, amely alapján az APEH 2006-ban az ellenőrzéseit végzi?
9. cikk / 14 Baleset üzemiségének megállapítása
Kérdés: Üzemi balesetnek minősül-e, és 100 százalékos mértékű táppénzt kell-e megállapítani abban az esetben, ha a munkáltató benevezteti a dolgozóját a sportnapokra, és a nevezési díjat is kifizeti? A dolgozó képviselte a munkáltatót a rendezvényen, és ugyanazt a bért kapta, mintha dolgozott volna.
10. cikk / 14 Külföldi munkavállalók szálláshelyének közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni abban az esetben, ha egy kft. a külföldi munkavállalási engedéllyel rendelkező dolgozói részére a saját tulajdonában lévő ingatlanokban szálláshelyet ad?
