Szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja az éves keretösszeget, azaz a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (Keny-tv. 11. §).A SZÉP-kártyára adott munkáltatói juttatás nem képez járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szolgálati járandóságban részesülő őstermelő

Kérdés: Beleszámít a minimálbér tizennyolcszoros összegébe az őstermelői bevétel egy szolgálati járandóságban részesülő mezőgazdasági őstermelő esetében?
Részlet a válaszából: […] ...áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során a szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkájáért fizetett munkabért? Az érintett munkavállaló idén egyébként már elérte a kereseti korlátot.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a kereseti korlát számításánál a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó járulék-alapot képező jövedelmet kell csak figyelembe venni. Az egyszerűsített foglalkoztatás – amennyiben ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésre nemmel kell válaszolnunk.Az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében amennyiben a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. szakasza értelmében a szolgálati járandóságban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén, éves szinten legfeljebb a minimálbér 18-szorosát meg nem haladó társadalombiztosításijárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban vehet részt a legkevesebb költséggel egy kisadózó betéti társaság korhatár előtti ellátásban részesülő kültagja a társaság tevékenységében anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását? A részvétel a tevékenységi kör bővülése miatt folyamatosan szükséges, mert a kültag rendelkezik az új tevékenységhez szükséges végzettséggel.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot és a szociális hozzájárulási adót, illetve a tényleges jövedelem után a személyi jövedelemadót.Amennyiben magasabb munkabérben "gondolkodnak", számolni kell azzal is, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő személyre kereseti korlát vonatkozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Figyelembe kell venni a minimumjárulék-alapot a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának a megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] ...áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy

Kérdés: Hogyan számít be a kereseti korlátba az egyszerűsített foglalkozásból származó munkabér (ellátási alap) egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátásról szóló 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében a kereseti korlát számításánál a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni.Az egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...keresztül meghaladja a minimálbér (egyéni vagy társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum) 150 százalékát.A havi 200 ezer forintos munkabér egyértelműen alatta maradt ennek az összeghatárnak, sőt akár még tagi jövedelmet is számolhatott el részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
1
2
3
6