112 cikk rendezése:
11. cikk / 112 Bérgarancia
Kérdés: Milyen módon juthat hozzá elmaradt, kifizetetlen munkabéréhez egy felszámolás alá került gazdálkodó szervezet volt munkavállalója? Van eltérés a kielégítés mértékében és a kifizetési határidőben a munkavállalók és a vezető vagy tulajdonosok esetében?
12. cikk / 112 Munkaruha
Kérdés: Létezik kötelező előírás a munkaruha kihordási idejére, vagy azt a munkáltató a munka jellegére való tekintettel határozza meg? Hogyan nevezze el a munkáltató a szabályzatban azt a ruházatot, ami munkaruhák közé is sorolható, és a formaruhák közé is, vagy ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá? Vissza kell adnia a dolgozónak a ruházatot, vagy a tulajdonában marad? Kell valamilyen közterhet fizetnie a munkáltatónak vagy a munkavállalónak ez után a juttatás után?
13. cikk / 112 Próbaidő
Kérdés: Ki lehet kötni 180 napos próbaidőt valamilyen módon a munkaszerződésben, illetve egyéb megállapodásban, abban az esetben, ha a foglalkoztatónál nincs érvényben kollektív szerződés?
14. cikk / 112 Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő
Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
15. cikk / 112 Ügyvezető folyamatos határozott idejű munkaviszonya
Kérdés: Tekinthető határozatlan idejűnek a vezető állású munkavállaló munkaviszonya abban az esetben, ha húsz év óta folyamatosan egymást követő határozott idejű munkaszerződések alapján látja el egy kft.-ben az ügyvezetői munkakört? Összeadódnak ebben az esetben az egymást követő határozott idejű munkaviszonyok? Milyen feltételekkel szüntetheti meg a munkaviszonyt ebben az esetben a munkáltató, illetve a munkavállaló?
16. cikk / 112 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?
17. cikk / 112 Próbaidő
Kérdés: Kötelező feltüntetni a próbaidő mértékét a munkaszerződésben? Milyen mértékű próbaidő vonatkozik a munkáltatóra és a munkavállalóra abban az esetben, ha nem határozták meg a mértéket a munkaszerződésben?
18. cikk / 112 Jogviszony bejelentésének ellenőrzése
Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
19. cikk / 112 Munkáltató személyében bekövetkező változás
Kérdés: Hogyan kell eljárnia az átadó, illetve az átvevő munkáltatónak munkáltatói jogutódlás esetén? Ki kell léptetnie, illetve ki kell jelentenie a 'T1041 nyomtatványon a dolgozókat az átadónak ebben az esetben?
20. cikk / 112 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?