Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ezt a terhet (mind a bevallását, mind pedig a megfizetését) a Szocho-tv. 28. szakasza értelmében a munkavállalókkal tett egybehangzó nyilatkozat alapján a magyarországi foglalkoztató átvállalhatja. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Vezető állású munkavállaló

Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdése után került sor. Az ezt meghaladó összeget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Bérgarancia

Kérdés: Milyen módon juthat hozzá elmaradt, kifizetetlen munkabéréhez egy felszámolás alá került gazdálkodó szervezet volt munkavállalója? Van eltérés a kielégítés mértékében és a kifizetési határidőben a munkavállalók és a vezető vagy tulajdonosok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...által biztosított meghatározott jogosítványai megszűnnek, és a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezet vagyonával összefüggő jognyilatkozatot kizárólag a bíróság által kijelölt felszámoló tehet. A felszámolási eljárás megindításával a felszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

GYES lejárta előtt visszatérő munkavállaló

Kérdés: Köteles a munkáltató mindenféleképpen munkát biztosítani a munkavállalónak abban az esetben, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot igényelt, GYES-ben részesül, most viszont a gyermek 2. életévének betöltése után úgy döntött, hogy mégis visszamenne dolgozni? A munkavállaló vezető állásúnak minősül, napi munkaideje 8 óra volt, amit most 6 órásra szeretne módosítani. A munkáltató vezető állású munkavállalóként nem tudja 6 órában foglalkoztatni, mert ez a munkakör nem látható el részmunkaidőben, ezért javasolta a munkakör megváltoztatását. Az új munkakör betöltése egy másik munkavégzési helyen lenne, mint ahol a munkavállaló a szülés előtt dolgozott, mert az a részleg, amelynél a munkáját végezte, és ahová a cég vissza tudná venni, elköltözött, illetve részben meg is szűnt, a munkavállaló azonban ezt a megoldást nem akarja elfogadni, mert az új munkavégzési hely lényegesen távolabb van az otthonától, mint a korábbi. A munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörére 3 éves határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott egy másik munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdése után került sor. Az ezt meghaladó összeget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Felszámolás alatt álló vállalkozás dolgozóinak munkabére

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója felszámolás alá került, és emiatt a dolgozók nem kapták meg a múlt havi munkabérüket?
Részlet a válaszából: […] ...külön jogszabályban meghatározott jogosítványai megszűnnek, és a felszámolás alá vont szervezet vagyonával összefüggésben jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.A korábbi munkavállalókból hitelezők lesznek, akiknek jogosultságaik, de ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...adó-, illetve adóelőleg-megállapítási kötelezettsége. Ezt a fizetési kötelezettséget a foglalkoztató a magánszeméllyel közösen tett nyilatkozat alapján, egyetemleges felelősség mellett vállalhatja át akkor, ha a magánszemély a jövedelmet kifizetőnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. szerint nem a foglalkoztatójától származó vagyoniértékkel összefüggésben – a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzónyilatkozata alapján – a foglalkoztató által átvállalt (ideértve az utólagosmegtérítést is) százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Csoportos létszámleépítés

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...30 naposidőszakok alapján kell meghatározni.Ha a munkáltató az adott időszakon belül az utolsómunkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől, illetvemegállapodás kötésétől számított 30 napon belül újabb, a munkaviszonymegszüntetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Étkezési utalvány juttatása többes jogviszony esetében

Kérdés: Összevonható-e a két különböző munkahelytől kapott étkezési utalvány annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, aki egy részvénytársaságnál heti 32 órában dolgozik, ahol havi 9000 forint összegű étkezési utalvány kap, egy másik munkahelyen heti 18 órában dolgozik, és ott is kap étkezési utalványt? Ha igen, akkor melyik munkahelyen lesz adóköteles jövedelme, milyen járulékok terhelik az adóköteles részt, ki és hogyan fizeti a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató felé, hogy a részére biztosított étkezésihozzájárulás nem felel meg az adómentesség feltételeinek. Ha a munkáltató anyilatkozat birtokában is vállalja az étkezési hozzájárulás juttatását, akkoradóköteles jövedelem keletkezik. Az adókötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Áthelyezés

Kérdés: Egy részvénytársaság kb. 80 alkalmazottját "áthelyezi" egy kft.-be. Áthelyezésnek minősül-e munkajogi szempontból a két cég közötti ki- és beléptetés abban az esetben, ha ugyanazok a tulajdonosok? Be kell-e jelenteni a munkaügyi központnak a csoportos létszámleépítést?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központot a rendesfelmondás, illetve az Mt. 88. § (2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlésétlegalább 30 nappal megelőzően írásban tájékoztatja. A munkáltatónak az előző bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.
1
2