12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Hány órában foglalkoztatható egy rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállaló annak érdekében, hogy ne veszítse el a járadékát, illetve a rokkantsági ellátását?
2. cikk / 12 Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai
Kérdés: Köteles társas vállalkozóként is megfizetni a járulékokat egy két ügyvezetővel működő gazdasági társaság egyik ügyvezetője, aki ugyanannál a társaságnál munkavállalóként heti 40 órában egyéb tevékenységet is végez? Elfogadható ez a munkaviszony főfoglalkozásként annak ellenére, hogy ugyanannál a kft.-nél áll fenn, mint az ügyvezetői jogviszony, vagy csak egy másik foglalkoztatónál történő foglalkoztatás ismerhető el? Munkavállalóként elegendő a garantált bérminimumnak megfelelő bérezés, vagy a munkabér összegének el kell érnie a minimálbér 112,5 százalékát, illetve másfélszeresét?
3. cikk / 12 Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje
Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
4. cikk / 12 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
5. cikk / 12 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
6. cikk / 12 Nyugdíj melletti keresetek vizsgálata
Kérdés: Milyen segítséget vehet igénybe az a nyugdíjas munkavállaló, aki nagyon bonyolultnak tartja a nyugdíj melletti kereset vizsgálatát?
7. cikk / 12 40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló
Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
8. cikk / 12 Nyugellátásban részesülő személyek munkavállalása 2010-től
Kérdés: 2010-től dolgozhat-e heti 2 órás részmunkaidőben egy 1948. szeptemberben született, 41 év szolgálati idővel rendelkező öregségi nyugdíjas munkavállaló, és ha igen, milyen feltételekkel? Milyen feltételekkel dolgozhatnak 2010-től az előrehozott öregségi nyugdíjban, a rokkantsági nyugdíjban, illetve a szociális járadékban részesülő személyek?
9. cikk / 12 Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Meddig folytathatja a munkát az a rokkantnyugdíjas személy, aki még nem töltötte be a 62. életévét, és jelenleg is dolgozik? A munkavállaló 2005-ben vált rokkantnyugdíjassá, a nyugellátás alapjául szolgáló keresete 136 801 forint volt, a jelenlegi bruttó munkabére pedig 83 100 forint.
10. cikk / 12 Akkreditált munkahelyen dolgozó rokkant munkavállalók jövedelme
Kérdés: Valóban le kell-e mondaniuk valamelyik jövedelmükről azoknak az 50-100 százalékos rokkant munkavállalóknak, akik egy kiemelten akkreditált munkahelyen dolgoznak, ha a havi összevont jövedelmük meghalad egy bizonyos összeghatárt?
