12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje
Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
2. cikk / 12 Mezőgazdasági őstermelő szolgálati ideje
Kérdés: Miként vehető figyelembe szolgálati időként a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához egy mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje abban az esetben, ha az előző évi bevétele 0 forint volt, így nem kötelezett járulék fizetésére?
3. cikk / 12 Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjazása
Kérdés: A főállású munkaviszonyán túl az őstermelői jogviszonyát is meg kell szüntetnie annak a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőnek, aki igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját?
4. cikk / 12 Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása
Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
5. cikk / 12 Egyéni gazdálkodói időszak figyelembevétele jogosító időként
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a megállapodással fizetett járulék csak szolgálati idő, tehát nem számít jogosító időnek a nők 40 éves nyugdíjazásához? Miért nem veheti igénybe a kedvezményes nyugdíjat az a nő, aki 1997-től 2001-ig őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján minden járulékot megfizetett?
6. cikk / 12 Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjazása
Kérdés: Folytathatja tovább tevékenységét az a mezőgazdasági őstermelő, aki december 1-jétől szeretne nyugdíjba menni 40 éves jogosultsági idővel, vagy a nyugdíjazása érdekében meg kell azt szüntetnie? Mindez hogyan vonatkozik arra az esetre is, ha korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá az őstermelő?
7. cikk / 12 1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
8. cikk / 12 Szolgálati idő megállapítása
Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
9. cikk / 12 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
10. cikk / 12 2010. évi NYENYI-adatszolgáltatás
Kérdés: A 2010. évre vonatkozóan meddig kell a nyugdíj-biztosítási igazgatóságok részére a NYENYI-adatszolgáltatást teljesíteni?