11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 11 Nyugdíj előtti álláskeresési segély
Kérdés: Részesülhet nyugdíj előtti álláskeresési segélyben egy kft. tulajdonosa abban az esetben, ha semmilyen formában nem működik közre a társaság tevékenységében, kizárólag osztalékban részesül?
3. cikk / 11 Osztalék szociális hozzájárulási adója
Kérdés:
Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
4. cikk / 11 Osztalék
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
5. cikk / 11 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Figyelembe vehető egy kft.-tulajdonos osztaléka után fizetendő szociális hozzájárulási adó felső határának meghatározása során a mezőgazdasági őstermelésből származó évi 10-20 millió forint közötti bevétel? Az érintett a kft.-ben nem végez tevékenységet, átalányadózó mezőgazdasági őstermelőként pedig magasabb összegű járulékfizetést vállalt évi 3 millió forint után. Elfogadható ez az összeg csökkentő tényezőként?
6. cikk / 11 Egyszemélyes kft. tulajdonosának keresőképtelensége
Kérdés: Érinti az egyszemélyes kft. társas vállalkozóként személyesen közreműködő tulajdonosának táppénzjogosultságát, ha osztalékban részesül, illetve ha ingyenes megbízási jogviszonyban változatlanul ellátja a cég ügyvezetését? A vállalkozás a tulajdonos hónapok óta tartó keresőképtelensége ellenére is folyamatosan működik egy alkalmi munkavállaló révén.
7. cikk / 11 Kft.-tag osztaléka
Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft.-tulajdonos részére 2021. december hónapban kifizetésre kerülő 3 millió forint osztalék után abban az esetben, ha a tulajdonos a társaságban nem működik közre, de egy másik cégben munkaviszonyban áll, ahol a keresete havi 200 000 forint? A munkáltató cég a kisvállalati adó hatálya alá tartozik, ezért nem fizet szociális hozzájárulási adót. Amennyiben fizetni kell szociális hozzájárulási adót, akkor a teljes összeg vagy csak a 24 × 167 400 és a 2 400 000 forint különbözete után?
8. cikk / 11 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: 2020. július 1-jétől milyen járulékfizetési kötelezettsége van a különböző vállalkozásaiban annak a személynek, aki "A" Kft. tulajdonos-ügyvezetője, csak osztalékot vesz föl, "B" Kft. tulajdonosa, munkaviszonyban 210 600 forint/hó jövedelemmel, 40 órás foglalkoztatással, és ezenfelül kisadózó egyéni vállalkozó?
9. cikk / 11 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
10. cikk / 11 Kft.-tulajdonos jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszony keretében végezhet esetenként munkát a kft.-ben az a tulajdonos, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, és munkavégzésre sem kötelezett? Erről az elvégzett munkáról (konkrétan tolmácsolás) a kft. adhat számlát a megrendelő cég, illetve a magánszemély felé? A tulajdonos ezért az elvégzett munkáért nem kér pénzt a kft.-től, hanem majd osztalékot kap.
