25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén
Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha el-utasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
2. cikk / 25 Apa jogosultsága szabadságra
Kérdés:
Milyen feltételekkel vehet igénybe szabadságot az apa a nyári szünidő alatt, tekintettel arra, hogy az anya a betegsége miatt nem tudja gondozni kisiskolás gyerekeit?
3. cikk / 25 Vezető állású munkavállaló
Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra?
4. cikk / 25 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?
5. cikk / 25 Jogviszony bejelentésének ellenőrzése
Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
6. cikk / 25 Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése
Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
7. cikk / 25 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
8. cikk / 25 Szabadság kiszámítása 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a munkavállaló szabadságát abban az esetben, ha a naptári évben 40 napig volt keresőképtelen? A keresőképtelenség teljes időtartamát, vagy csak a 30 napot meghaladó részt kell levonni a munkában töltött időből? A munkáltató a munkavállalóval történő írásbeli megállapodás alapján eltekinthet a keresőképtelenségből eredő kieső időtől, és megadhatja munkavállalójának mind a 30 nap szabadságot, függetlenül attól, hogy volt-e 30 napot meghaladó keresőképtelensége vagy sem, vagy csak kollektív szerződésben lehet eltérni a munkavállaló javára?
9. cikk / 25 Gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény díjazása
Kérdés: Fizethető az apának a gyermek születése miatt igénybe vett 5 munkanapra átlagkereset a távolléti díj helyett, ha a munkáltató a kollektív szerződés szerint a távollétekre ezt fizeti, és ez az összeg magasabb, mint a távolléti díj? Visszaigényelhető-e ez az összeg, vagy csak a távolléti díj?
10. cikk / 25 Bérpótlékok mértéke
Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
