Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Érinti valamilyen módon a 2023. július 1-jén hatályba lépő 205/2023. Korm. rendelet a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt? Amennyiben igen, akkor az osztalék elfogadása vagy a kifizetés dátuma számít?
Részlet a válaszából: […] ...205/2023. Korm. rendelet kizárólag az Szja-tv. 65. szakasza alá tartozó kamatjövedelmeket érinti. A vállalkozásból kivont jövedelemre, valamint az osztalékra továbbra is vonatkoznak a szociálishozzájárulásiadó-alap maximumára vonatkozó szabályok.A kérdéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Rt. vezető tisztségviselője

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a 'T1041-es nyomtatványon egy részvénytársaság vezető tisztségviselőjét, aki megbízás alapján havi 50 ezer forint összegű jövedelmet kap? A tisztségviselő részvényese is a cégnek. Abban az esetben is meg kell tenni a bejelentést, ha semmilyen jövedelemben nem részesül?
Részlet a válaszából: […] ...kell őt bejelenteni, és a jövedelmét [amely személyi jövedelemadó szempontjából nem önálló tevékenységből származónak minősül az Szja-tv. 24. § (1) bekezdés d) pontja alapján] társadalombiztosítási járulék nem terheli, ugyanakkor a 13 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni a közterheket. Ez azt jelenti, hogy az érintett munkavállaló biztosítottá válik – kivéve, ha nyugdíjas -, így a béréből az szja-n túl le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor kiterjed rá a biztosítás. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő, vagy ennek híján a szerződés szerinti jövedelem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír

Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...vele együttműködni az adókötelezettség teljesítése érdekében. Ellenkező esetben a jogkövetkezményekért egyetemlegesen felelnek [Szja-tv. 77/A. §, 77/C. §, Eho-tv. 3. § (3) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Részvényeladás

Kérdés: Kell adót fizetni az egyenes ági örökségből származó kárpótlási jegyen vásárolt Émász-részvény eladása esetén? A vásárlás és az eladás között 20 év telt el.
Részlet a válaszából: […] ...részvény a személyi jövedelemadó rendszerében értékpapírnak minősül (Szja-tv. 3. § 34. pont), melynek értékesítésekor az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Szja-tv. 67. §).Árfolyamnyereségből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házas­társainak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre vonatkozóan egy NAV-tájékoztató alapján tudjuk megadni a pontos választ.A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Ezen juttatásokat főszabály szerint munkáltató juttathat a munkavállaló részére. A munkáltató fogalma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó általános alapelve, hogy a belföldi magánszemély minden jövedelme adóköteles [Szja-tv. 1. § (3) bekezdés]. Ez az adózási alapelv azt jelenti, hogy egy magyar munkavállalónak nem kell elhagyni Magyarországot, vagy a juttatónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
1
2
3