Többes jogviszonyú ügyvezető biztosítása

Kérdés: Keletkezik biztosítási, illetve minimumjárulék-fizetési kötelezettsége, és be kell jelenteni egy kéttagú kft. egyik tagját, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, amiért nem részesül díjazásban? A tag rendelkezik egy főállású munkaviszonnyal. Változik a helyzet abban az esetben, ha az ügyvezető havi 50 000 forint megbízási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...semmilyen hatással sem lesz, ha az ügyvezetésért díjazásban is részesül. Ebben az esetben megbízási díj címén kifizetett juttatása tagi jövedelemnek minősül, amit az összegtől függetlenül 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék és 13 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...bérminimumnál) magasabb összegű nyugdíjjárulék-alapot szeretne elérni, erre csak úgy van módja, ha az említett összegnél magasabb tagi jövedelem kerül számára ténylegesen kifizetésre, amely után természetesen meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll a heti 36 órás foglalkoztatás, így társasvállalkozóként nem terheli a minimumjárulék-fizetési kötelezettség.Természetesen, ha tagi jövedelemben részesül, utána a társadalombiztosítási ésegyéni járulékokat (nyugdíjjárulék és 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] ...31. §], hogy mikor nem vonatkozik aminimumjárulék fizetésének kötelezettsége a biztosított társas vállalkozóra. Eszerint a tényleges tagi jövedelem a járulékok alapja, amennyiben az érintettvállalkozása mellett– rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a értelmében a társas vállalkozó utánfőszabályként – hasonló elvek alapján, mint az egyéni vállalkozó – a személyesközreműködésre tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem (tagijövedelem), de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a minimumjárulékot annak a társas vállalkozónak, aki többes jogviszonyúnak minősül, mert egy másik társaságban is tag?
Részlet a válaszából: […] Az egyidejűleg több társas vállalkozásban társasvállalkozóként közreműködő tag járulékfizetési kötelezettségéről a Tbj-tv. 31. §(4) bekezdése rendelkezik. Ennek megfelelően az érintettnek meg kell neveznieazt a társaságot, amelyben az általános szabályok szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszony keretében végezhet esetenként munkát a kft.-ben az a tulajdonos, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, és munkavégzésre sem kötelezett? Erről az elvégzett munkáról (konkrétan tolmácsolás) a kft. adhat számlát a megrendelő cég, illetve a magánszemély felé? A tulajdonos ezért az elvégzett munkáért nem kér pénzt a kft.-től, hanem majd osztalékot kap.
Részlet a válaszából: […] ...ha a társasági szerződés nem tartalmazza a törzsbetétek arányát meghaladó felosztást, a tag részére kifizetett "többletosztalék" tagi jövedelemnek és járulékalapot képező jövedelemnek is minősülhet. A leírtaknak megfelelően legalizált tagi munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Beltag utáni járulékfizetés

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja munkahelyén heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ahol megfizetnek utána minden járulékot. Mit kell a beltagnak fizetnie ebben az esetben a bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...heti 36 órás (melyet több foglalkoztatásból is össze lehet "gyűjteni") foglalkoztatással. Ebben az esetben a járulék alapja a tényleges tagi jövedelem (nincs tehát minimumjárulék-fizetési kötelezettség), és nem kell a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.