Kivaalap megállapítása

Kérdés: A tényleges járulékalap vagy a minimálbér 112,5 százaléka lesz a kisvállalati adó alapja abban az esetben, ha egy cég tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] ...esetben azonban a tagokra vonatkozó előírást nem kell alkalmaznunk, mivel e tekintetben tagnak csak a Tbj-tv. szerinti társas vállalkozó minősül a (2b) bekezdés alapján. Jelen esetben azonban nem társas vállalkozói jogviszonyról, hanem munka-viszonyról van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...befizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.10 032000-06055802 NAV Társadalombiztosítási járulék magán-személyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla 40610 032000-06055819 NAV Biztosítottaktól levont társadalom--...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...biztosított, többes jogviszonyban nem álló átalányadózó egyéni vállalkozó a 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (1) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése értelmében havonta az átalányadó alapja, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Horvát állampolgárságú ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen biztosítási és járulékfizetési kötelezettség vonatkozik egy Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. horvát állampolgárságú tulajdonos ügyvezetőjére, aki a társaság bevételszerző tevékenységében nem működik közre, magyar lakcímmel nem rendelkezik, és Horvátországban, illetve máshol semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...tagja, illetve munkaviszonyban nem álló ügyvezetője. E jogviszony alapján a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak tekintendő, mégpedig – tekintettel arra, hogy nem saját jogú nyugdíjas, illetve nem rendelkezik heti 36 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...és csak ezen a jogcímen keletkezik utána az adó- és járulékfizetési kötelezettség is. Tehát a kft.-ben többes jogviszonyú társas vállalkozóként is [35 kód: társas vállalkozó (munkaviszony mellett)] nem kell őt bejelenteni.A kft. nappali tagozaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: 2012. január 1-jétől az ügyvezetés társas vállalkozói jogviszonyt eredményez. Többes jogviszonyként lehet-e értelmezni egy kétszemélyes kft. egyik tagjának megbízási jogviszonyban végzett ügyvezetői tevékenységét és a társaságban heti 40 órás munkaviszony keretében végzett munkát? Fizethető-e továbbra is a főfoglalkozású munka­viszony után a járulék, és tekinthető-e az ügyvezetés heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói tevékenységnek?
Részlet a válaszából: […] ...helyes válaszhoz nézzük meg egy kicsit közelebbről atársas vállalkozó fogalmát, amelyet a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja definiál. Eszerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, haa társaság tevékenységében ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozók esetében 2010-től bevezetésre került akivétkiegészítés, személyes közreműködői-díjkiegészítés és a tevékenységrejellemző kereset szabálya, amely meghatározott esetekben a személyijövedelemadó és a járulékalap minimumaként szolgált. A 2010. évi CXXIII...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabálynak teljes egészében megfelel. A Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése ugyanis a következőképpen rendelkezik: "A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja-tv. 16. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Evás társas vállalkozás tagjának keresete

Kérdés: Vonatkozik-e a tevékenységre jellemző kereset alkalmazása egy evás társas vállalkozás kiegészítő tevékenységű, illetve heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagjaira az Szja-tv., az Eho-tv., illetve a Tbj-tv. alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából a tevékenységre jellemzőkeresettel kapcsolatos szabályokat nem kell alkalmazni az eva hatálya alátartozó társas vállalkozóra az Szja-tv. 25. § (5) bekezdése alapján, amelyjogszabályi hely a közreműködőidíj-kiegészítés intézményét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Osztrák állampolgárságú kültag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
Részlet a válaszából: […] ...annyit jelent, hogy a betéti társaságnak a 27százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot az osztrák kültag minttársas vállalkozó után a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.
1
2
3