Felmondási időre járó szabadság

Kérdés: Jogosult a felmondási időre járó szabadságra a munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltató rendes felmondással szünteti meg a határozatlan időre szóló munkaviszonyát, és a felmondási idő teljes tartamára felmenti a munka-végzési kötelezettsége alól?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató, amennyiben a munkavállaló munkaviszonyát felmondással szünteti meg, köteles a munkavállalót a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. A felmentési idő számításánál a töredéknapot a munkavállaló javára egész napként kell figyelembe venni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Tartós keresőképtelenség

Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak minden naptári évben alap- és pótszabadság jár, melyet a munkában töltött idő alapján kell kiszámítani. A szabadságnapok számításánál munkában töltött időnek kell tekinteni a keresőképtelenség időtartamát is [Mt. 115. § (1) bekezdése, (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás esetén

Kérdés: Hogyan érdemes megszüntetnie a munkaviszonyát annak a munkavállalónak, aki igénybe kívánja venni a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugdíjat, és jelenlegi munkahelyén 15 éve dolgozik, amely alapján 60 nap a felmondási ideje? A rendes felmondás vagy a közös megegyezés a jobb megoldás?
Részlet a válaszából: […] A legalább negyvenéves jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíját az egyéb feltételek megléte esetén a jogosult csak akkor veheti igénybe, ha a nyugdíj igénybevételének kezdőnapján nem áll biztosítási jogviszonyban, munkaviszonyban. Azt kell előzetesen meghatározni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekkel jár egy 9 éve a cégnél dolgozó munkavállaló kérésére külföldi munkavégzés miatt engedélyezett 4 hónapos fizetés nélküli szabadság? A dolgozó erre az időszakra megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Hogyan kell elszámolni a felmondási időt és a végkielégítést a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén? Köteles a cég ugyanabban a munkakörben, munkabérrel, munkaidőben foglalkoztatni, mint a fizetés nélküli szabadság előtt? A munkavállaló a kérelmében nem tért ki ezekre a kérdésekre.
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadságnak kétféle esete lehetséges. Az egyik az, amikor az a munkavállalónak alanyi jogon jár, vagyis a munkáltató köteles a munkavállaló kérelmére, bejelentésére fizetés nélküli szabadságot biztosítani. Az Mt. rendelkezései alapján a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] A megbízásra vonatkozó szabályokat a Ptk. 6:272-6:280. §-ai tartalmazzák.Megbízási szerződés alapján a megbízott elsődlegesen a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó pedig megbízási díj megfizetésére köteles. A törvény azonban ismeri és elismeri az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Egyházi fenntartású oktatási intézmény munkavállalójának nyugdíjazása

Kérdés: Törvényesen jár el egy egyházi fenntartású oktatási intézmény akkor, amikor a nyugdíjazáskor nem biztosít felmentési időt? Az önkormányzattól történő átvételkor ígéret hangzott el a Kjt. betartására, most viszont az Mt.-re hivatkozva tagadják meg a felmentési idő biztosítását. Érdemes munkaügyi pert kezdeményezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő a munkaviszony ún. rendes – nem azonnali hatályú – megszüntetéséhez kötődő jogintézmény. A munkaviszony mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről felmondással megszüntethető. A felmondást mindkét fél írásban köteles közölni a másik féllel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Felmondási időre járó díjazás kifizetése

Kérdés: Kifizethető egy összegben a 4 hónap felmondási időre járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti ún. rendes felmondással. A felmondás lényege, hogy a megszűnést a felmondás közlését követő felmondási idő előzi meg. A felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Felmondási tilalom emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama alatt

Kérdés: Hogyan változott az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama mint felmondási tilalom az új Mt. szabályozásának tükrében?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. 2005. július 3-i hatállyal módosított 90. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a munkáltató nem szüntethette meg rendes felmondással a munkaviszonyt a külön törvény szerinti emberi reproduk­ciós eljárással összefüggő kezelés időtartama alatt.Külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Munkába visszatérő kismama

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a munkába visszatérő kismama esetében 2012-ben és 2013-ban abban az esetben, ha a gyermek 2 éves, tartósan beteg, és a munkavállaló munkaköre időközben megszűnt? Hogyan kell kiszámolni a kismamának járó szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. hatálybalépésével 2012. július 1-jétől megváltoztak a munkába visszatérő, három év alatti gyermeküket gondozó kismamák munkaviszonyának munkáltató általi felmondhatóságának szabályai.2012. július 1-jéig a régi Mt. vonatkozó szabályai szerint a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.

Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló adatok alapján a kérdéses esetben érintett betéti társaság munkáltatónál vagyoni betét változással együtt járó tagváltozás következett be, a munkáltató egy fő munkavállalót foglalkoztatott valószínűsíthetően határozatlan időtartamú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.
1
2
3
14