Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. meghatározása szerint mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Végkielégítés

Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] Az elkötelezett, huzamosabb időn keresztül teljesített feladatellátás méltó elismeréseként az alkalmazás jellegű foglalkoztatási jogviszonyokban a foglalkoztató végkielégítés fizetésére kötelezett.Az Mt. szabályozása alapján jogviszonya megszűnésével összefüggésben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Műszakpótlék számítása

Kérdés: Műszakpótlék számítása során a rendszeresség vizsgálatánál a munkaidő-beosztással érintett egy időszakon belül a munkanapok legalább egyharmada megállapításához figyelembe kell venni a szabadságnapokat is, vagy csak a munkavégzéssel járó munkanapokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 141. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a munkavállalónak, akkor jár a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék), ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő

Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 96. §-a egyértelműen kimondja, hogy a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkarendet a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be, és a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Jogosultság műszakpótlékra

Kérdés: Egy részmunkaidős, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdési időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltér, de legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont csak 2 esetben éri el a 4 óra eltérést. A munkaidő-beosztása novemberben a következőképpen alakult: 7 nap 18-20 óra között, 3 nap 16-18 óra között, 1 nap 14-20 óra között, 1 nap 10-20 óra között. A munkáltató megítélése szerint a négyórás különbségnek a munkanapok egyharmadában fenn kell állnia a műszakpótlékra való jogosultsághoz, a cég által használt munkaidő-nyilvántartó rendszer azonban számol műszakpótlékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben [Mt. 141. § (1)-(2) bekezdés] foglaltak alapján a munkavállalónak a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) akkor jár, ha a beosztás szerinti napi munkaideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Munkavégzés munkaszüneti napon

Kérdés: Kiküldheti a munkáltató egynapos külföldi munkavégzésre a dolgozóját október 23-án, vagy bármely más munkaszüneti napon abban az esetben, ha az általános munkarend szerinti beosztásban dolgozik, és a munkaszüneti napon történő munkavégzés – ami külföldön természetesen munkanap – mindenképpen szükséges a vállalkozás működéséhez? Amennyiben elrendelhető a munkavégzés, akkor milyen pótlékokat kell fizetni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló számára munkaszüneti napra rendes munkaidőben történő munkavégzés általában nem rendelhető el, ily módon a munkavállaló csak kivételesen, a törvény által meghatározott esetekben osztható be e napokon történő munkavégzésre. Az Mt. 102. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Alapbérbe beépített pótlékok

Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony létesítésével összefüggő biztosítotti bejelentést az új Art. 1. melléklet 3. pontja szerinti adattartalommal kell megtenni az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A bejelentésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Készenléti díj

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a készenléti díj összegét havibéres dolgozó esetén? Le kell vonni a készenléti díjból azt az időszakot, amikor a készenlét ideje alatt tényleges munkavégzés történt? A készenlét ideje alatt végzett munkára az alapbéren felül jár az 50 vagy 100 százalékos pótlék a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírások szerint?
Részlet a válaszából: […] A készenlét a beosztás szerinti napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állás, melynek ideje alatt a munkavállaló maga döntheti el a tartózkodási helyét, azonban a hely megválasztásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Munkaidő beosztása

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a hétköznap 06.00 órától 14.20-ig, illetve 09.40-től 18.00 óráig tartó két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidejét 4 havi munkaidőkeretben számolja el úgy, hogy kéthetente szombati napra 06.00-tól 10.00-ig túlórát rendel el, és így a munkaidő beosztása egyenlőtlen lesz?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés nem erre irányul, de a benne foglaltak alapján fontos felhívni a figyelmet, hogy a régi Mt. több műszakos munkarendre vonatkozó fogalmi meghatározását az Mt. nem vette át. Helyette – teljesen más koncepciót követve – bevezette a több műszakos tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Milyen mértékű pótlékot kell fizetni egy heti 40 órás munkaviszonyban, normál munkarendben foglalkoztatott munkavállaló részére, ha szombaton vagy vasárnap túlórát kell végeznie? A dolgozó napi munkaideje 8 óra, reggel 9-től délután 5-ig.
Részlet a válaszából: […] A normál munkarendben történő napi nyolcórás munkaidőben történő foglalkoztatás nyilván azt jelenti, hogy a munkavállaló beosztás szerinti (rendes) munkaidőben az általános munkarend szerinti munkanapokon (hétfőtől péntekig) dolgozik egyenlő napi munkaidőben (egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
1
2
3
15