97 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, ésa) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.Tehát, ha e feltételek fennállnak, alapvetően nincs akadálya annak, hogy a nagyszülő igénybe vegye a GYES-t. És ennek az egyéni vállalkozás sem kizáró oka – mert noha a jogszabály 21/A. § (1) bekezdése értelmében a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat -, az egyéni vállalkozói tevékenység a Cst. alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek.Amennyiben a GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó a vállalkozásában személyesen nem végez munkát, a Szocho-tv. 9.[…]

Részlet a válaszából: […] házastársa vagy egyenes ágbeli rokona részére folyósított temetési segély. Az Szja-tv. 3. §-ának 14. pontja szerint munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll. Az Efo-tv.-ben szabályozott egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony (pl. alkalmi munka) az Mt. 201. §-a szerint a munkaviszony[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítotti státuszát, hiszen nem minősül nyugellátásnak. Tehát továbbra is az általános szabályok szerint kötelezett járulék és szociális hozzájárulási adó fizetésére. Ez utóbbi vonatkozásában megváltozott[…]

Részlet a válaszából: […] tekintettel fizeti ki a foglalkoztató (tehát esedékességet követően történt kifizetésként kezeli), akkor az a munkavállalók 2023. éve tekintetében kerül figyelembevételre a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása során. Például a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők esetében a kereseti korlát számításánál a 2023. év tekintetében kell figyelembe venni. Sőt, ha az adott munkavállaló időközben nyugdíjassá vált, akkor ez befolyásolhatja, hogy egyáltalán járulék és szociális hozzájárulási adó alapját képezi-e a jövedelem. Például, ha a munkavállaló 2023. december 1-jétől nyugdíjas, akkor - továbbfoglalkoztatás esetén - a számára 2024 januárjában kifizetett összeg - főszabály szerint - már járulékmentes, ugyanakkor, ha ez a juttatás még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik, akkor járulékköteles, mivel a Tbj-tv. 30. szakasza akként rendelkezik, hogy biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony[…]

Részlet a válaszából: […] juttatás speciális fajtája az egyes meghatározott juttatásnak minősülő reprezentációs vagy nem reprezentációs vendéglátáshoz kapcsolódó ajándékozás. Az ajándékozásra az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett ingyenes vagy kedvezményes rendezvényen, eseményen kerülhet sor. A résztvevőknek átadott ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát [Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pont].A munkáltató biztosíthatja a kedvezménykártyát cafeteriajuttatásként is. Ha a juttatásra nem alkalmazhatóak a csekély értékű ajándék szabályai, akkor a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmet szerez [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés].Személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a magánszemély, illetve a juttató kifizető oldaláról akkor merülhet fel, ha a magánszemély ingyenesen vagy kedvezményesen jut a kedvezménykártyához. Ha a magánszemély a kártyához ellenérték fejében jut, például az beépül egy általa megvásárolt biztosítási termékbe vagy egészségpénztári szolgáltatásba, adófizetési kötelezettség nem merül fel.Ingyenes vagy kedvezményes juttatás esetén, a juttatás céljától függően – a már ismertetett csekély értékű ajándék vagy vendéglátáshoz kapcsolódó ajándékon túl – a juttatás lehet üzleti ajándék vagy reklámcélú juttatás.Üzleti ajándéknak a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hit-életi kapcsolatok keretében adott ajándék minősül, ideértve az ingyenesen vagy kedvezményesen adott terméket, nyújtott szolgáltatást, valamint a kizárólag erre szóló utalványt is (Szja-tv. 3. § 27. pont). Egyes meghatározott juttatásnak minősül az üzleti ajándékok juttatása, ha adómentességi szabály nem alkalmazható [Szja-tv. 70. § (4) bekezdés]. Az üzleti ajándék munkavállalónak nem adható. Az üzleti ajándék egyedi értékének értékhatára nincs, kivéve, ha a juttató egyesület, köztestület, egyházi személy, alapítvány, közalapítvány, mert ez esetben az üzleti ajándék egyedi értéke nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát [Szja-tv. 70. § (5) bekezdés].Adómentes az üzletpolitikai célú juttatás. Az adómentesség az üzletpolitikai céllal a magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében a juttatás feltételeinek megfelelő magánszemély részére átadott árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, valamint az áruminta juttatása esetén alkalmazható (Szja-tv. 1. számú melléklet 8.14. pont). A reklámcélú juttatás egyedi értékének értékhatára nincs. Nem alkalmazható adómentesség, ha a juttatás vetélkedő,[…]

Részlet a válaszából: […] kormányzati igazgatási jogviszony tekintetében megfelelőnek tekinti, és a rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állománya szolgálati jogviszonyában is kizárólag olyan elvárást fogalmaz meg, hogy az Flt. szerinti foglalkoztatási igazolást kifejezetten a rendvédelmi szolgálathoz rendelt többletspecialitásokkal bővítve állítsa elő a foglalkoztató a jogviszony megszűnése esetében.A köznevelés területén működő munkáltatóra és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra vonatkozóan megalkotott szabályozás tekintetében fogalmazódik meg a jogalkotó arra irányuló elvárása, hogy az Flt. keretében szabályozott foglalkoztatási igazolás mellett - a normaszövegben használt szóval túlmenően - a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra szabott igazolást is szükséges kiállítania a foglalkoztatónak.A 2023. évi LII. tv. 63. §-ának (3) bekezdése alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésekor, legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon ki kell adni - az egyéb jogszabályokban előírt igazolásokon túlmenően - a munkáltatói igazolást, amely tartalmazza:a) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló természetes személyi azonosító adatait,b) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkakörét,c) a munkáltatónál szerzett szakmai gyakorlati idő tartamát,d) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a jogviszony megszűnésének időpontjában érvényes besorolását,e) a köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetését és ennek időpontját,f) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló emelt összegű végkielégítésben való részesülését,g) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót megillető, valamint a munkáltató és a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság, szülői szabadság tartamát.A hivatkozott jogszabályhely valóban alkalmas arra, hogy ebben a tekintetben elbizonytalanítsa a jogalkalmazót. Az egyéb[…]

Részlet a válaszából: […] hivatott ellentételezni. A bérpótlék minden esetben a munkavállalót megillető rendes munkabéren felül jár, azaz a bérpótlékra jogosító időszakban egyébként járó munkabéren felül kell fizetni [Mt. 139. § (1) bekezdés]. Ettől a rendelkezéstől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el [Mt. 165. § (1) bekezdés d) pont].Abban az esetben tehát, ha a műszakpótlék a munkavállaló alapbérébe kerül beépítésre, az alapbér összegének tükröznie kell, hogy elismerésre kerültek ezek a bizonyos különös körülmények. Másképpen fogalmazva: a munkavállaló nem járhat sokkal rosszabbul azzal, hogy nem az általános szabályok szerint történik a pótlékok elszámolása.A minimálbér minden munkavállalót megillet bármely munkakörülményre tekintet nélkül, ezért véleményünk szerint – figyelemmel a fenti rendelkezésekre, illetve az Mt. általános elveire (jóhiszeműség, tisztesség) – nem rendeltetésszerű, ha a felek a minimálbérnek megfelelő összegű alapbérbe a pótlékokat is beépítik.Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy számos esetben az alapbér képezi a munkabéren felül járó juttatások alapját (pl. távolléti díj), tehát ha a pótlékok beépítésre kerülnek, akkor ez a magasabb összeg lesz az alap.Főszabály szerint a bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére. Az Mt. azonban a felek megállapodása vagy kollektív szerződés alapján – minden egyéb kikötés nélkül – engedélyezi az ettől való eltérést. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a munkavállaló és a munkáltató megállapodásán (vagy kollektív szerződés rendelkezésén) múlik, hogy milyen mértékben kerül megállapításra a pótlék összege, amely ez esetben akár alacsonyabb is lehet a törvényben meghatározottnál.Tekintettel arra, hogy a törvény itt általános eltérési lehetőséget biztosít a főszabálytól, a munkavállaló hátrányára[…]

Részlet a válaszából: […] rendelkezett állandó lakóhellyel, nem volt jogosult táppénzre, baleseti táppénzre.A veszélyhelyzetre tekintettel ezen a helyzeten változtatott a 246/2022. Korm. rendelet, melynek 1. §-a értelmében az egyezmény táppénzre, baleseti táppénzre vonatkozó rendelkezéseinél a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárnak a 2007. évi LXXX. tv. vagy a 2007. évi II. tv. szerinti szálláshelyét állandó lakóhelynek kell tekinteni. Ennek következtében, ha az ukrán állampolgár az adott ellátásra vonatkozóan rendelkezik az Eb-tv.-ben foglalt jogosultsági feltételekkel, részére táppénzt, baleseti táppénzt lehet megállapítani.2023. december végén a 636/2023. Korm. rendelet módosította a 246/2022. Korm. rendeletet oly módon, hogy a 2023. december 31. napját követően született gyermek után csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj is megilleti az ukrán állampolgárt. Tehát a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárok - a táppénzhez, baleseti táppénzhez hasonlóan - 2024. január 1-jétől jogosultak CSED-re, GYED-re. A jogosultság elbírálásánál csak a Magyarország területén szerzett biztosítási időt lehet figyelembe venni, ami azt jelenti, hogy jelen esetben a jogszabályok értelmében az ukrán biztosított részére csecsemőgondozási díjat nem lehet megállapítani. A gyermek nem 2023. december 31-et követően született, és a jogosultsághoz szükséges 365 nap biztosításban töltött időbe az ukrán biztosítási időt nem lehet beszámítani.Az 1963. évi 16. tvr. kiterjed minden természetbeni és pénzben járó szolgáltatásra, melyet a szerződő felek az[…]

Részlet a válaszából: […] Ezért a szülő e jogviszony alapján GYED-re nem jogosult. Ahogyan a fentiekben írtuk, a 365 nap biztosításban töltött időt nem az igénybenyújtáshoz igazodóan kell vizsgálni, hanem a gyermek születéséhez. A jogosultság megnyílásakor tehát nemcsak azt kell vizsgálni, hogy a szülő azon a napon, amikor kérelmezi az ellátást, biztosítási jogviszonyban áll-e, hanem azt is, hogy az egyéb jogosultsági feltételekkel rendelkezik-e. Bár a szülő az igény benyújtásakor biztosítási jogviszonyban áll, de a jogosultsághoz szükséges másik feltétellel - a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel - nem rendelkezik, ezért igényét a jelenlegi adatok alapján határozatban el kell utasítani.Felmerül rögtön egy másik kérdés, hogy 2022. október 3-át megelőzően rendelkezik-e a szülő bármilyen biztosításra kötelezett jogviszonnyal, vagy olyan időtartammal, amely beszámít a 365 napba. A dolgozó a biztosításra kötelezett jogviszonyának kezdetekor nem adta le a tb-kiskönyvét. A foglalkoztató köteles volt írásban felszólítani, hogy a tb-kiskönyvét az előző foglalkoztatójától szerezze be. Ha a biztosított ennek ellenére nem szerezte be, erről neki írásban kellett nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató 5 évig köteles megőrizni. Ha ez nem történt meg, a foglalkoztató hibázott. Most az igény elbírálásához ez szükséges. Nyilatkoztatni kell továbbá az igénylőt az egyéb beszámítható időtartamokról, s ha ilyen van, azt igazolni kell. Lehet, hogy utólagosan tud igazolni a szülő biztosításra kötelezett jogviszonyt vagy beszámítható időtartamot, mellyel a jogosultsága megállapítható lesz. Az igazolás, az érintett munkavállaló lakóhelye/tartózkodási[…]

Részlet a válaszából: […] vizsgálni kell a felek közrehatását, és a közrehatásuk arányában kötelesek az ellátást megtéríteni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg a visszafizetésre kötelezni. A foglalkoztató megtérítési kötelezettsége jelenik meg akkor, ha a jogalap nélkül felvett ellátást a mulasztása vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatása keletkeztette, és az ellátás a felvevőnek fel nem róható, és a felvételtől számított kilencven nap eltelt.Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet, vagy egészségügyi szolgáltatót terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapjául szolgáló jövedelem és a keresőképtelenség tartamának időbeni közelítésével, ezzel új alapokra helyezésével az ellátások visszakövetelése újabb fogalomkörrel bővült. A korábban bevallott jövedelemadatok, illetve a benyújtott bevallások adataiban végrehajtott módosítás mellőzi a felróhatóság vizsgálatának elkerülhetetlenségét, és szimpla kötelezettségként teremti meg a biztosított helytállási kötelezettségét. Amennyiben a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdőnapjától számított egy éven belül a jövedelemadatok az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek, a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt elbírálása során az ellátást megállapító szerv - a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül - korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja (Eb-tv. 39/C. §).Speciális szabályozás érvényesül a már említett '08 jelű bevallás módosítása esetében. Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles a jogalap nélkül felvett ellátást visszafizetni.A visszafizetésre kötelező eljárás menete, hogy a megelőzően kiadmányozott egészségbiztosítási pénzbeli ellátást megállapító határozatot a kifizetőhelynek vissza kell vonni, és újabb, immár a helyes ellátás megállapításáról kell rendelkezni. Ezt követően kerülhet sor a kötelezésre, mely szintén határozatban és nettó összegben történik.Az Ákr. a határozat módosítására a közléstől számított egy éven belül és egy ízben nyújt lehetőséget, kizárólag abban az esetben, amennyiben a döntést másodfokú hatóság, felügyeleti szerv vagy bíróság nem bírálta el.Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező döntés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az egészségbiztosítási szerv a követelését a bankszámlával[…]