CSED és GYED méltányosságból

Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon CSED-re és GYED-re az az édesanya, aki 2022. december 28-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, ezt megelőzően nem volt biztosított, mert ápolási díjban részesült, és mellette megbízási szerződés alapján végzett munkát, ahol a megbízási díja nem érte el a minimálbér 30 százalékát, első gyermeke születésének várható időpontja 2024. január 4-e volt, de a gyermek 2023. december 20-án megszületett, így az anyának csak 357 nap biztosítási ideje van? A benyújtott CSED-igényt a munkáltatónál működő kifizetőhely határozatban elutasította.
Részlet a válaszából: […] engedélyezhető ellátás iránti kérelmet a dolgozónak (biztosítottnak) a Magyar Államkincstár Központ által rendszeresített és a hivatalos honlapján közzétett nyomtatványon kell előterjesztene. A kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell a kifizetőhely döntését, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult. A foglalkoztató a méltányossági kérelmet annak kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles továbbítani a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. Az elbírálás során figyelembe veszik a kérelmező biztosításban töltött idejét, jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit is. A méltányosságból megállapított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új járulékszabályt? Miként érinti ez az egészségügyi szolgáltatást és az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.Ez alapján a tevékenység szüneteltetésének kezdőnapjától nem illeti meg az egyéni vállalkozót az egészségügyi szolgáltatás, és e naptól kezdve - amennyiben más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra - egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.Ez a helyzet teljes egészében megegyezik a korábbiakkal. A 2024. évtől bevezetett változás az egyéni vállalkozóként történő járulékfizetést érinti.A Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének f) pontja értelmében a minimumjárulék-fizetésre kötelezett egyéni vállalkozó abban az esetben nem köteles minimumjárulék-fizetést teljesíteni, amennyiben ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.Tehát, ha a vállalkozó a tevékenységének szüneteltetését nem a naptári hónap első napján kezdi meg, vagy az adott hónap utolsó napján fejezi be, akkor az adott hónapra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Munkaszerződés módosítása

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkavállalók nem akarják elfogadni a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés-módosítást, mert úgy vélik, hogy a módosítás kedvezőtlen lenne a számukra? Felmondhat a munkáltató azoknak a munkavállalóknak, akik nem fogadják el a módosítást?
Részlet a válaszából: […] minimálbért/garantált bérminimumot egy esetleges jogszabályi emelés után, akkor a munkabér miatt a munkaszerződés módosul, és a munkáltatónak legalább a minimálbér/garantált bérminimum összegét ki kell fizetnie munkabérként (a minimálbér 2023. december 1-jétől bruttó 266 800 Ft; a garantált bérminimum bruttó 326 000 Ft). Természetesen ilyenkor is az a legideálisabb, ha a felek írásban módosítják a munkaszerződést, de legalábbis írásban értesíti a munkáltató a munkavállalót.A munkaszerződés módosításánál a munkaszerződés megkötésére irányadó szabályokat kell figyelembe venni, tehát a munkaszerződést írásban kell módosítani (Mt. 58. § és 44. § alapján). Ennek okán érdemes azt is tudni, hogy az Mt. 44. §-ában foglalt szabályt alkalmazva, az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés (és megjegyezzük, hogy így a módosítás) érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést (módosulás esetén azt figyelembe véve) követő harminc napon belül - hivatkozhat.Vannak olyan kivételes esetek, amikor kötelező módosítani a munkaszerződést. Ilyen például az, hogyha valaki szülési szabadságon vagy más hosszabb, fizetés nélküli szabadságon van (tehát az Mt. 127-132. §-aiban foglalt távollét megszűnése után), akkor, amikor visszatérne a munkába, a munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, és ennek során alapul kell vennie a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét. Hogyha ilyen munkavállalók nincsenek, akkor a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó (Mt. 59. §). Ilyen az az eset is, amikor a munkavállaló a munkakörében nem alkalmazható úgy, hogy a munka a testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára ne legyen hátrányos, akkor a várandósság megállapításától kezdve a gyermekének egyéves koráig nem foglalkoztatható a munkakörében, és így neki az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell ajánlani. Még érdemes megemlíteni azt is, hogy a munkavállaló kérheti a gyermekének négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - a munkáltatótól, hogy a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.
Kapcsolódó címke:

Angliából hazaköltöző magyar állampolgár GYED-e

Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon GYED-re az a magyar állampolgárságú nő, akinek a gyermeke 2023 augusztusában született, a jelenlegi munkaviszonya Angliában 2015-ben kezdődött, de 2024. január 31-én megszüntetésre kerül? Az érintett a külföldi jogviszony megszüntetése után visszaköltözik Magyarországra és itthon létesít munkaviszonyt.
Részlet a válaszából: […] Egyesült Királyságban biztosítási jogviszonyt létesítettek, a Magyarországra történő hazaköltözésük után a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelmük elbírálása során a brit biztosításuk teljes idejét figyelembe kell venni. A brit biztosítási idő a E104 vagy az S041 jelű nyomtatványon igazolható.A GYED-et a magyar biztosított igényelheti. A másik jogosultsági feltétel, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosítási idővel rendelkezzen. Amennyiben az anya a hazaköltözését követően biztosításra kötelezett jogviszonyt létesít, a GYED-re való jogosultságához szükséges 365 napi biztosítási időbe a brit biztosítási időt a Kilépési Megállapodás alapján figyelembe lehet venni. Tehát GYED-re jogosult. A GYED a közösségi koordinációs rendeletek szempontjából családi ellátásnak minősül. Az összeszámítási szabály mellett arra is figyelemmel kellene lenni, hogy a családi ellátás folyósítására melyik tagállam az elsődleges teherviselő tagállam.Az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között kötött Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Szociális[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idő

Kérdés: Milyen időszakok számíthatók be a csecsemőgondozási díjhoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe? Folyamatosnak kell lennie a biztosításnak, vagy az egyes időszakok között lehet 30 napnál hosszabb megszakítás is?
Részlet a válaszából: […] megállapított gyermekgondozási díj időszakát,- köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,- a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét,- a Tbj-tv. 49/A. §-ának (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási időt. A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottai-nak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonyban állt személy megállapodást - anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Ideiglenesen Angliába költöző biztosított

Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy Magyarországon biztosított nő Angliába utazik a férjével, aki ott kapott munkát? Az érintett nő Magyarországon biztosított, jelenleg GYED-ben részesül, és a Magyar Államkincstárral, valamint a NEAK-kal történt telefonos egyeztetéseket követően a NEU 70 formanyomtatványon bejelentette a külföldi tartózkodását, és a magyar jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozat után kapott egy határozatot a tajszám felfüggesztéséről. Helyesen járt el az érintett nő ebben az esetben? Valóban fel kell függeszteni a tajszámot ebben az esetben? Hogyan tudja helyreállítani a magyar biztosítási jogviszonyát, illetve milyen módon lesz jogosult orvosi ellátásra Magyarországon, illetve Angliában?
Részlet a válaszából: […] bejelentés alapján arra az időtartamra, amely alatt a bejelentő személy más egyezményes államban biztosított, a tajszáma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül. A megszűnésre vonatkozó kitöltött bejelentőlaphoz csatolni kell a külföldi biztosító igazolását a biztosítási időszakról ahhoz, hogy megállapítható legyen, mikor kerülhet vissza a magyar társadalombiztosításba az érintett személy, ezt követően lehetséges a taj újra-érvényesítése. Valószínű, hogy a házastárs valami módon biztosított lesz Angliában, és ezért állíttatták ki vele a NEU 70 formanyomtatványt. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát az angol biztosítónál kell rendeznie. Ha Angliában nem lesz biztosított, és egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi ellátásra, mivel itthon biztosított, s átmenetileg tartózkodik külföldön, a járóbeteg-szakellátást,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Táppénz egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén

Kérdés: Miért szüntették meg a táppénz folyósítását annak az egyéni vállalkozónak, aki 2023. november 15-től keresőképtelen, 2024. január 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, de ettől a naptól a fennálló őstermelői jogviszonyára tekintettel biztosítottá válik? A biztosítás egy napra sem szakad meg, a keresőképtelenség is folyamatos, és előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
Részlet a válaszából: […] h) pontja alapján - nem terjedt ki rá a biztosítás.Ennek megfelelően keresőképtelenségére tekintettel egyéni vállalkozóként vált jogosulttá táppénzre.Ugyanakkor táppénz csak a biztosítási jogviszony fennállásának a tartama alatt folyósítható az Eb-tv. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében. Márpedig az érintett egyéni vállalkozóként fennálló biztosítási jogviszonya 2024. január 1-jén megszűnt, hiszen ettől a naptól szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, ami egyben a biztosítás szünetelését is jelenti.Ezzel párhuzamosan ugyanezen naptól mezőgazdasági őstermelőként vált biztosítottá. E jogviszony alapján ugyancsak jogosult lehet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Munkavállaló képzése

Kérdés: Utasíthatja a munkáltató a munkavállalóit, hogy szombati napokon járjanak egy olyan képzésre, ahol – többek között – a munkájukhoz szükséges új eszközök kezelését is megtanulják? Szombati napokon egyébként beosztás szerint nem végeznek munkát a dolgozók. A tanfolyam díját ebben az esetben a munkáltatónak kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] tanfolyamok elvégzésére, ugyanakkor az is kell, hogy ez szükséges legyen a munkakörre tekintettel, vagy indokolható legyen a munkakörülmények miatt.Hangsúlyos, hogy a tanfolyam vagy képzés elvégzésére való kötelezés nem összekeverendő a tanulmányi szerződéssel, mert arra eltérő szabályok vonatkoznak, és az Mt. 229. §-a (2) bekezdésének b) pontja azt is kimondja, hogy nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. A tanulmányi szerződés azért is más, mert ennek esetében a munkáltató azt vállalja, hogy támogatást nyújt a tanulmányok ideje alatt, a munkavállaló pedig azt, hogy a tanulmányokat folytatja, majd miután a képzettséget megszerezte, akkor a tanulmányi szerződésben foglaltak szerint, a támogatás mértékével arányos ideig (de legfeljebb 5 évig) nem szünteti meg a munkaviszonyát felmondással. Tanulmányi szerződés esetében, amennyiben nem tartja be a munkavállaló a feltételeket, akkor a munkáltató elállhat a szerződéstől, és visszakövetelheti a támogatást, amit nyújtott.Abban az esetben, amikor a munkáltató a munkavállalót valamely képzés vagy tanfolyam elvégzésére kötelezi, akkor az nem a kettőjük megegyezésén alapul, hanem a munkáltató egyoldalú utasítási jogán. Hangsúlyos, hogy a képzés vagy a tanfolyam ideje munkaidőnek minősül, tehát arra az időre a munkavállalót megilleti a munkabér, és figyelemmel kell lenni a napi és a heti pihenőidőre is, ebből kifolyólag a képzésre munkaidőben kerülhet sor. Hogyha a képzésre a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen kerül sor, akkor az munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak minősül, és az Mt. 53. §-ának (2) bekezdése alapján ennek tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. A képzés költségei - beleértve az odautazás és adott esetben, ha szükséges, akkor a szállás költségeit is - ilyen esetben a munkáltatót terhelik, ugyanis az Mt. 51. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni. Eltér ez abban is a tanulmányi szerződéstől, hogy abban az esetben, hogyha a munkaviszony megszűnik akár a képzést követően rövid idő elteltével,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.
Kapcsolódó címke:

Harmadik országbeli munkavállaló gyermekének egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Visszamenőlegesen munkabérként vagy esetleg egyéb juttatásként tudja számfejteni a harmadik országbeli munkavállaló gyermeke egészségügyi szolgáltatása érdekében kötött megállapodás átvállalt 24 havi díjának összegét a foglalkoztató, ha a munkavállaló jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül? A dolgozó férje szintén harmadik országbeli, a gyermeknek nincs tajszáma, most viszont beteg lett, ezért szeretnék megállapodás alapján megszerezni számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.
Részlet a válaszából: […] kivételével – a megállapodás megkötését követő huszonnegyedik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg huszonnégy hónapra megtörtént.E 24 havi összeget szeretné a foglalkoztató az anya számára számfejteni.Nincs azonban arra szükség, hogy ez munkabérként kerüljön kifizetésre, hiszen a Tbj-tv. 50. §-a értelmében a 48. §, a 49. § és a 49/A. § szerinti megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya

Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
Részlet a válaszából: […] napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig a nyugellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll.Ám ezt az előírást a Tny-tv. R. 73/B. szakasza felülírja, amely szerint a nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszonya) szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,b) köznevelési intézményben vagyc) szakképző intézménybenáll fenn.Ennek érdekében a nyugdíjasnak fenti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
1
3
4
5
10