99 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] került be a jogszabályba, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól módosult az Flt. is, és a módosítás nyomán az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap (álláskeresési igazolólap) helyébe a foglalkoztató által kiállítandó foglalkoztatói igazolásra vonatkozó rendelkezés lépett.A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor.A Tny-tv. 2023. évi CIX. tv. általi módosítása révén a megőrzési kötelezettség 2025. január 1-jétől csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A 2023. évi CIX. tv. indokolása szerint jelentős adminisztratív terhet jelent a vállalkozások számára a biztosítottakra vonatkozó munkaügyi iratok megőrzési kötelezettsége. Ennek indoka eddig az volt, hogy a különböző munkaügyi és társadalombiztosítási iratok nem elektronikusan készültek, ugyanakkor azok megőrzése a biztosított későbbi nyugellátásának megállapításához nélkülözhetetlen volt. A munkáltatókat terhelő kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások tartalmazzák. A Tny-tv. 91. §-ában foglaltak szerint, ha a kötelezett a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási,[…]

Részlet a válaszából: […] h) pontja alapján - nem terjedt ki rá a biztosítás.Ennek megfelelően keresőképtelenségére tekintettel egyéni vállalkozóként vált jogosulttá táppénzre.Ugyanakkor táppénz csak a biztosítási jogviszony fennállásának a tartama alatt folyósítható az Eb-tv. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében. Márpedig az érintett egyéni vállalkozóként fennálló biztosítási jogviszonya 2024. január 1-jén megszűnt, hiszen ettől a naptól szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, ami egyben a biztosítás szünetelését is jelenti.Ezzel párhuzamosan ugyanezen naptól mezőgazdasági őstermelőként vált biztosítottá. E jogviszony alapján ugyancsak jogosult lehet[…]

Részlet a válaszából: […] [Eb-tv. 46. § (1) bekezdés].A teljes összegű öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha az igénylő betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárát, és szerzett húsz év szolgálati időt.Az öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.Nem kell a korbetöltésre várnia a nyugdíjazással annak a nőnek, aki negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, melyből[…]

Részlet a válaszából: […] viszont biztosított, így ez alapján továbbra is jogosult egészségügyi szolgáltatásra, és nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.Ugyanakkor a táppénzjogosultság megszűnését követően nem teljesül a heti 36 órás foglalkoztatás, így a társaságot a továbbiakban havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Annak viszont nincs akadálya, hogy társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel is érvényesítse táppénzjogosultságát, feltéve, hogy e munkakör[…]

Részlet a válaszából: […] azonban nem a keresőképtelen állapot vagy a táppénzre való jogosultság fennállása, hanem a rendszeres pénzellátás, jelen esetben a ténylegesen folyósított táppénz az akadálya.Ugyanakkor nincs olyan előírás, amely szerint kötelező érvényesíteni a táppénzjogosultságot. Tehát, ha a vállalkozó - keresőképtelensége ellenére - nem részesül táppénzben (ami azt is jelenti, hogy kisadózóként adófizetési kötelezettség terheli), akkor értelemszerűen nem részesül rendszeres pénzellátásban, és jogosulttá válik az ellátásra.Ugyanakkor az ellátás mellett (tehát a megállapítását követő időszakra) folyósított táppénz már nem zárja ki az ellátásra való jogosultságot.Véleményünk szerint ebben a helyzetben megoldás lehet, ha a vállalkozó arra a napra, amelytől a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne, lemond a táppénzéről, ezt bejelenti az illetékes kormányhivatal felé, majd a rehabilitációs ellátás megállapítása után újra kaphatja a táppénzt is.A[…]

Részlet a válaszából: […] előírásaiból következően a kérdésben említett tulajdonos esetében akkor áll fenn a keresőtevékenység, amennyiben a kft.-ben bármilyen jogviszonyban - díjazás ellenében - személyesen közreműködik, vagy a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.Tehát, ha társasági[…]

Részlet a válaszából: […] csak a jövedelem rendszerességének kell egy pontos meghatározása. Ezt a törvény 4. §-ának j) pontjában találhatjuk meg. Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.A kérdésből sem a jogosult kora, sem az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama, illetőleg a belőle szerzett jövedelem összege sem derül ki. Amennyiben a gyermek vagy fiatal felnőtt a 18. életévét még nem töltötte be, és/vagy a jövedelem mértéke vagy a folyamatos foglalkoztatás hossza a jogszabályban előírtakat nem éri el, abban az esetben a családi pótlék szünetelés nélkül tovább folyósítható.A kérdés tehát már csak az, hogy ha a 18. életévét betöltött személy jövedelme az egyszerűsített foglalkoztatás keretében 3 hónapon keresztül meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét, akkor folyósítható-e tovább az ellátás, vagy a szüneteltetésnek van helye?Az egyszerűsített foglalkoztatásról az Efo-tv. szól, melynek 7. §-a (1) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó-, szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló, a szociális hozzájárulási adóról szóló és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény rendelkezéseit - az Efo-tv.-ben szabályozott kivételekkel - kell alkalmazni. A személyijövedelemadó-, a szociálishozzájárulásiadó- és a járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén, azaz a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka eseteiben az alábbiakban részletezett szabályok az irányadók. Ezekben az esetekben az említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.Ebből a foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból[…]

Részlet a válaszából: […] vállalkozóként az ügyvezető biztosítottá válik, és valóban terheli minimális járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség. A járulékot legalább a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni még akkor is, ha az ügyvezető egyáltalán nem vesz fel jövedelmet a munkájáért.Mentesül azonban a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetés alól a társas vállalkozó abban az esetben, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Ez esetben kizárólag a tényleges jövedelem után kell megfizetni a közterheket.Abban az esetben, ha az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el az ügyvezető, a fenti szabályozást természetesen nem kell alkalmazni. Ebben az esetben a munkaviszony alapján[…]

Részlet a válaszából: […] a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni, vagyis a munkaviszony teljes tartamát. Teljes naptári hónap hiányában - vagyis egy hónapnál rövidebb munkaviszony esetén - pedig az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni [Mt. 152. § (2) bekezdés].A rendkívüli munkaidőre fizetett bért a távolléti díj számításakor nem lehet figyelembe venni. Ez a munkabérrész nem tartozik az alapbérbe. Teljesítménybérezés esetén pedig a kiszámításra vonatkozó rendelkezések egyértelműen szabályozzák ezt a kérdést. Az Mt. 150. §-ának (4) bekezdése értelmében a teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonya az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlése napjáig tart.A nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adóazonosító számának, székhelyének közlésével az Art. 1. számú mellékletének 3. pontja szerint az illetékes NAV-igazgatóságnak - biztosítottként - köteles bejelenteni:- személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje);- adóazonosító jelét;- a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját;- a biztosítási jogviszonyának megszűnését, és a biztosítás szünetelésének időtartamát.A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést a 24T1041 számú adatlapon kell teljesíteni legkésőbb a biztosítási jogviszony első[…]